Magyar-amerikai tanulmány fejtette meg, hogyan hatnak a folyókra épített sarkantyúk a Duna vízszintjére

A Dunára és a Mississippire épített folyószabályozási műtárgyak hatásait vetette össze a Műegyetem és a University of Illinois kutatójának közös tanulmánya – írja közleményében a BME. Az ötlet onnan jött, hogy az Egyesült Államok történetének egyik legnagyobb árvize 1993-ban 78 ezer négyzetkilométert öntött el, és felmerült, hogy a súlyossághoz hozzájárulhatott az a több ezer folyószabályozási műtárgy, amit a Mississippin építettek a 19. és a 20. század folyamán.

Ezek a magyarul sarkantyú néven ismert, általában kőből készült építmények a folyómederbe merőlegesen benyúlva egyrészt a hajózást segítik a sodorvonalnak a meder közepén tartásával, másrészt a partot védik az eróziótól. Ilyen műtárgyak a hazai folyókon is vannak, főként a Dunán. Mivel az árhullám pár évente Magyarországon is jelentős mértékű, ezért adódott a kérdés, hogy a sarkantyúk megemelhetik-e a vízszintet.

Török Gergely, a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékének tudományos főmunkatársa és Gary Parker, az amerikai University of Illinois professzor emeritusa a Nature magazin Communications Earth & Environment nevű lapjában közölt írásukban arra jutottak, hogy egészen más lehet a két folyónál a sarkantyúk hatása, ugyanis nem mindegy, milyen szerkezetű a folyómeder.

„Numerikus modellfejlesztés segítségével, a hosszú távú morfológiai változásokat elemezve kimutattuk, hogy a Mississippi homokos medrében a sarkantyúk kezdetben vízszintemelkedést okoznak, de évtizedek alatt új egyensúlyi állapot alakul ki, amelyben a vízszint már az eredeti szint alá csökkenhet. A Duna kavicsos-homokos medrében viszont a vízszint hosszabb távon is magasabb marad, mert a meder szerkezete másképp reagál a beavatkozásra” – mondta Török Gergely.

A káros hatások csökkentésére nem a sarkantyúk megszüntetése lesz az optimális megoldás, mert a hajózásnak továbbra is fontosak ezek a műtárgyak, „ezért az optimális átalakításuk lehet a jövő”. Török szerint a sarkantyúk átvágásával és magasságuk csökkentésével sokat lehet segíteni a kialakult helyzeten, Magyarországon jelenleg Sződligetnél és Nagybajcs térségében terveznek ilyesmit.