A mosómedve nem játék!
Először rendezték meg Magyarországon a nemzetközi mosómedve konferenciát, azaz az EURORACCOON-t – derül ki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közleményéből.
A február 4–6. között tartott szakmai fórumon 8 ország mintegy 40 kutatója vett részt, a fő téma a mosómedvék megjelenése, elterjedése és a jelenség kezelése volt.
De mi dolgunk van a mosómedvékkel azon kívül, hogy örülünk neki, hogy vannak? – kérdezhetné a laikus mosómedve-kedvelő.
Mint kiderült, nagyon is sok dolgunk van vele. A mosómedve ugyanis, hiába aranyos, invazív faj, aminek korábban nem volt bérelt helye a hazai faunában. Számuk az utóbbi 10 évben kezdett látható növekedésbe Magyarországon, lakóhelyük gócpontja a Pest vármegyei Ócsa térsége, de elvétve az ország teljes területén megjelenhetnek.
Több mint két éve a Telexen is írtunk arról, hogy Budapest környékén elszaporodtak a mosómedvék. Akkor a MATE kutatói azzal magyarázták az elterjedésüket, hogy valószínűleg fogságból szökött egyedek telepedtek meg a főváros szomszédságában, és kezdtek el szaporodni. Már akkor arra figyelmeztettek, ha az állomány intenzív növekedésnek indul, azzal a hazai fajokra is veszélyt jelenthet.
De miért? Elsősorban azért, mert természetes ellensége híján a szabadon szaporodó állatfaj előszeretettel választja étkéül a madarak tojásait, ezzel hatalmas pusztítást végezve a szárnyasok között. Emellett nincsenek biztonságban a kisemlősök, kétéltűek vagy éppen a puhatestű fajok sem. A mosómedve előszeretettel fogyasztja például a kukoricát is.
A harapása is veszélyes lehet, komoly kockázata van ugyanis a fertőzésnek.
Ráadásul – a vaddisznókhoz és rókákhoz hasonlóan – a mosómedve is ragyogóan feltalálja magát a városban, ahol a szemetestárolókat, kerteket is előszeretettel forgatják fel élelem után kutatva.
Pedig a mosómedvék alapvetően nem városi állatok, eredetileg erdőkben és ligetes területeken élnek. Az életterük szűkülésével kényszerültek ők is lakott területekre. Amerikában kutatók már azt is elkezdték megfigyelni, hogy a városiasodott mosómedvék a túlélés érdekében egész egyszerűen elkezdték magukat háziasítani.
A konferencia a felsorolt problémák előrejelzésére, megelőzésére, a mosómedvék
hatékony kezelésére gyűjtötte össze a tudományos és gyakorlati tapasztalatokat és
javasolt követendő stratégiákat.
Bár a magyarországi helyzet még nem annyira súlyos, a konferencián arról is szó volt, hogy a Németországban az 1930-as években szabadon engedett két mosómedvepár mára több mint félmilliós állományt eredményezett, ami komoly fejtörést okoz a német vadgazdálkodóknak.
