A légszennyezés eddig elfedte, hogy valójában milyen gyorsan melegszik a Föld

Egyre gyorsabb a felmelegedés, és ezt már nem tudják követni a modellek – írja a Másfélfok. Úgy néz ki, nem sikerül tartani a párizsi klímacélt, a 1,5 fokot, a bolygó átlaghőmérséklete már 1,4 fokkal több, mint az iparosodás előtt. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói klímamodellekkel mutatják meg, hogy miért borul fel a Föld energiamérlege, miért maradnak le a modellek.

Egy nemrég megjelent jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése is, ami egy eddig alulértékelt tényező.

Az aeroszolok, azaz a légkörben eloszló szilárd vagy cseppfolyós légszennyező részecskék az üvegházhatású gázok egy részéhez hasonlóan az emberi tevékenység miatt kerültek a levegőbe, és hosszú ideig enyhítették az üvegházhatású gázok felmelegítő hatását. Méghozzá úgy, hogy mielőtt a beérkező napsugarak egy része elérte volna a felszínt, a részecskék még a légkörben visszaverték ezeket. A bolygóhűtés másik módja az, hogy a légköri vízgőz könnyebben kiválik a szilárd részecskéken, így felhőket képeztek, ami nagyjából fél fokkal hűtötte a bolygót.

Azonban az elmúlt évek levegőtisztasági szabályai jelentősen lecsökkentették a kis részecskék mennyiségét. Ez ugyan sokat javított a levegőminőségen, és hozzájárult a légúti problémák enyhítéséhez, a hűtőhatást is csökkentette.

„A fizikai következmények világosak: kevesebb aeroszol-részecske → kevesebb visszavert napsugárzás → több felszíni elnyelés → több elnyelt hő a légkörben → gyorsuló melegedés”

– írják a kutatók. Egyes kutatók szerint a Föld éghajlati rendszerét eddig ez a nem szándékos, de hatékony hűtőhatás tartotta nagyjából egyensúlyban, és megszűnésével nem számoltunk, de viszonylag hirtelen következett be – emiatt végső sokknak is nevezik.

A modellek nem bírják a tempót

Új, műholdas adatok szerint az aeroszol-részecskék eltűnése miatti hűtő hatás csökkenése jelentősebb, mint ahogy ezt a legtöbb klímamodell feltételezte. A klímarendszer jelenlegi energiamérlege sokkal gyorsabb ütemben juttatja a többletenergiát az óceánokba, jégtakaróba és jégkörbe, mint azt a modellek vagy alrendszerek jelezték volna. Bár a melegedés üteme jelenleg a pesszimistább forgatókönyvekre hasonlít, a tényleges kibocsátás még elmarad ezektől.

„Mindez arra utal, hogy a rendszer valójában érzékenyebb az üvegházhatású gázokra, mint korábban gondoltuk. Tehát a valóság több hőt rejtett el, mint amennyit a modellek feltételeztek”

– írják a szerzők.

Nem olyan meglepő, hogy a modellek alábecsülik az elmúlt évtizedek felmelegedési trendjét, ugyanis a kutatók jól tudják, hogy a modellek egyik legnagyobb bizonytalansági forrása az éghajlati érzékenység paraméterezése, főleg a felhőkkel kapcsolatban.

A kutatók szerint a gyorsuló melegedés mellett a jelenlegi szén-dioxid-kvóták, bírságok és vállalások közel sem elegendőek a folyamat visszafordításához. Még ha most, hirtelen nullára csökkentenénk az emberi kibocsátást, akkor is valószínű, hogy 2050 előtt 2 fokkal melegebb lenne a bolygó, mint az ipari forradalom előtt.

Ennek nem csak az lenne a következménye, hogy még melegebb lenne, vagy még kiszámíthatatlanabb lenne az időjárás: súlyos gazdasági károkra is lehet számítani, az évszázad végére egyes országok elveszíthetik az éves GDP-jük felét.

„Már most is érzékelhető a klímaváltozás hatása például az inflációt tekintve, miközben egyre gyakrabban tapasztalunk zavarokat az élelmiszer- és vízellátásban, az energiabiztonságban, valamint az egészségügyi rendszerek működésében.”

Vannak régiók, ahonnan elkezdtek kivonulni a biztosítók, ami bedöntheti a biztosítási piacokat, gazdasági sokkot eredményezve. A pénzben érezhető hatás nem is feltétlenül lassan, lineárisan súlyosbodna, könnyen átbillenhet új szintre is.

A szerzők szerint épp ezért gyorsabb kibocsátáscsökkentésre, megfelelő alkalmazkodási lépésekre és valódi kockázatkezelésre van most szükség. Megjegyezték, hogy az egyik ilyen intézkedés nem lehet egy aeroszolokból álló védőernyő az üvegházhatású gázok ellen, mert nem véletlenül hoztak ezek ellen szabályozásokat.

„A levegőtisztaság és a felmelegedés közötti választás nem lehet alku tárgya”

– írják.