Védett állatok pusztultak el nyáron a Gerje-patak kotrásában, a rendőrség valamiért a munkagép vezetőjét kezdte el vizsgálni

2025 nyarán a Hosszúcsemői Tőzegláp Facebook-oldalon adtak hírt arról, hogy kotorni kezdték többek között a Gerje-patakot Cegléd és Törtel között, ami helyi természetvédők szerint nemcsak az aszályproblémát súlyosbította, de védett fajokat is veszélyeztetett. A csoport szerint az ügyben a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság volt a végrehajtó, de a kotrógép vezetője igyekezett csökkenteni a károk mértékét, és végül abba is hagyta a munkát.

A kotrás következtében azonban még így is 78 réticsík pusztult el. A réticsík egy védett halfaj, természetvédelmi értéke 10 ezer forint, így összesen 780 ezer forintnyi kár keletkezett a munkálatok során. A Hosszúcsemői Tőzeglápnak, vagyis a Kis-Gerje patak mentén húzódó ex lege védett tőzeges láp és Natura 2000 terület megőrzéséért összefogó civilek szövetségének sikerült több példányt megmenteniük, amiket visszadobtak a patakba.

Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő az ügyben feljelentést tett ismeretlen tettes ellen, az ügyet azonban a rendőrség most lezárta arra hivatkozva, hogy a kotrást végző személy nem nyugodott bele abba, hogy az állatok elpusztulnak, és a munka befejezése előtt abbahagyta a kotrást.

A képviselő Facebookon most azt írta: a rendőrök nem az utasítást kiadó döntéshozók felelősségét vizsgálták, pedig a beadvány erre vonatkozott volna. „NEM a gépkezelő felel mindezért, aki a helyszínen – felettesei utasítására – végrehajtotta a kotrást, de igyekezett a természetvédőkkel együttműködni, és felfüggesztette a munkálatokat kérésükre (majd le is állították a mi beavatkozásaink nyomán)” – fogalmazott. A rendőrök tehát nem a kotrást elrendelők, hanem a gépkezelő ellen nyomoztak, és így értelmezték az ismeretlen tettes elleni feljelentést.

Keresztes László Lóránt a döntéssel szemben panaszt nyújtott be, amiben arra kérte a rendőrséget, hogy keressék meg, kit terhel a felelősség a természetkárosító döntés meghozatala miatt, és hogy a döntés meghozatalát megelőzően sor került-e szakértői állásfoglalás beszerzésére.