A BME és a NASA közösen kutatja, hogy lehet kezelni az aszályt

Megállapodást írt alá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a NASA, az egyetem kutatói segítenek az űrügynökség talajnedvességről szóló műholdadatainak validációjában, azaz pontosságának ellenőrzésében – írja közleményében a BME. Az egyelőre tisztán tudományos együttműködésnek anyagi vonzata egyelőre nincs, de a kutatók fontos előrelépésnek tartják, mert így könnyebb szorosabb partneri viszonyt kiépíteni.

Az Építőmérnöki Kar Fotogrammetria és Térinformatika Tanszékének űrkutatási műhelye a SMAP űrszonda és a NISAR amerikai–indiai műholdas berendezés adataiból nyert talajnedvesség-térképek pontosságát ellenőrzi majd. A mikrohullámú űrszondák folyamatosan vizsgálják a bolygót, és a felszín által kibocsátott mikrohullámú jel érzékeny a talaj felső rétegének nedvességtartalmára.

Ennek ismerete rendkívül fontos a mezőgazdaság számára, ugyanis segíthet az aszálykezelési megoldások összeállításában és végrehajtásában. Ahogy a klímaváltozás miatt várhatóan egyre gyakoribbak lesznek a tavalyihoz hasonló aszályok, úgy egyre fontosabb, hogy felkészüljünk a szárazságra. Azonban a talajnedvesség megfigyelése azért is fontos, mert a legújabb kutatások alapján az Európában is egyre gyakoribb hőhullámok csak ott tudnak kialakulni, ahol a talaj nedvessége egy bizonyos szint alá esik. Az erről szóló adatok tehát az időjárás-előrejelzésben is kiemelkedően fontosak lehetnek.

„Az űrből érkező adatokat fontos összevetni a földi mérésekkel, validálni, ezáltal minimalizálni vagy kiküszöbölni az esetleges hibákat. Ebben fogjuk támogatni a NASA-t helyi adatokkal”

– mondta Kugler Zsófia, a tanszék és a csoport vezetője, a NASA JPL többszörös vendégkutatója, volt Fulbright-ösztöndíjas.