Látványos négyes együttállással indul az újév, érdemes lesz felnézni az égre

Látványos négyes együttállást lehet elcsípni az év elején: január 3-án, 18 órakor a telihold alatt a Jupiter bolygó, tőlük balra pedig az Ikrek csillagkép két csillaga, a Castor és a Pollux formáznak egy szabályos égi paralelogrammát.

Szintén január 3-án késő este a Quadrantidák meteorraj miatt is érdemes lesz az eget kémlelni. A Svábhegyi Csillagvizsgáló azt írja, ez a meteorraj az év egyik leggazdagabb hullócsillag zápora, ideális esetben óránként akár 100-120 meteort is képes produkálni.

Bár dús meteorrajról van szó, a felhős ég és a telihold fénye elnyomhatja a halványabb hullócsillagokat, így megeshet, hogy óránként csak 10-20 hullócsillagot látunk. A rajban viszont nem ritkák a fényes tűzgömbök, amik a holdfény mellett is gyönyörű látványt mutatnak, írják közleményükben.

Általában az összes meteorraj arról a csillagképről kapja a nevét, ahová a hullócsillagok által kirajzolt vonalak összefutnak, ennek a csillagászati fogalma a radiáns – a Perseidák radiánsa a Perseus csillagképbe, míg a Geminidáké a Geminibe esik. Jérôme Lalande francia csillagász 1795-ben alkotott meg egy új csillagképet, aminek a Quadrans Muralis nevet adta. Magyarra lefordítva Fali Kvadránsnak hívnánk a csillagképet, amelynek a területére esik a Quadrantidák meteorraj radiánsa. Meteorrajként 1835-ben fedezték fel, és akkor még létező csillagkép volt, ezért a tudományos világ ma is Quadrantidáknak nevezi a meteorrajt.

A Quadrantidák aktivitása december végétől január elejéig tart, a maximuma viszont csak nagyon rövid ideig, ezért is könnyű lemaradni róla.

2026-ban a meteorraj csúcsát január 3-án, 22 óra körül várják, de az is elképzelhető, hogy éjfél körül vagy hajnalban lesz a legtöbb hullócsillag.

A radiáns ugyanis 22 óra körül még alacsonyan jár, ezért érdemes a megfigyeléshez éjféli, vagy másnap hajnali időpontot választani.