Karácsony másnapja óta folyamatos kitörésben van az Etna
Az Etna idén nagyon változatos, látványos, olykor veszélyes kitöréseket mutatott és az év végére is hagyott meglepetést. Karácsony másnapján a földremegés kilengéseinek erősödése jelezte, hogy magma nyomul fel, és az Etna két idős csúcsi kráterében lávatűzijáték kitörések indultak. Az északkeleti kráter volt az aktívabb, ahonnan már 28 éve nem történt nagyobb kitörés. Boris Behncke, az INGV vulkanológusa, az Etna működésének egyik legjobb ismerője, ekkor még kétségesnek tartotta, hogy az északkeleti kráter képes lehet paroxizmális kitörésre. Hozzátette azonban, hogy az Etna esetében nem lehet biztosra menni, sokszor mutat valami váratlan eseményt.
A meglepetés-kitörés végül bekövetkezett. Idén volt már két hosszabb lávafolyama az Etnának, volt egy nagy ijedtséget okozó piroklaszt-árral járó kitörése, most pedig az 1998 óta viszonylag nyugodt kráter durrant be és okozott paroxizmális kitörést. A vulkáni hamufelhő szombat délelőtt több kilométer magasba gomolygott a hóval borított tűzhányó fölé, majd nyugati irányba sodródott és okozott vulkáni hamuesőt. A paroxizmális kitörés olyan, amikor egy csendesebb kitörés hirtelen erőteljessebbé válik. Az Etna esetében ez úgy működik, hogy valamelyik csúcskráterben lávatűzijáték-kitörések kezdődnek. Ezek napokig, akár hetekig eltarthatnak, majd hirtelen átvált heves lávaszökőkút-kitörésbe, amit magasba tornyosuló vulkáni hamufelhő kísér. Ez a kitörés általában rövid, többnyire néhány óráig tart, majd amilyen hirtelen elkezdődött, olyan gyorsan be is fejeződik.
Az Etna a Föld egyik legaktívabb és legjobban megfigyelt vulkánja. Az elmúlt több mint 25 évben többnyire robbanásos kitörések zajlottak a csúcsi kráterekben, de 2018-ban, valamint előtte 2008-ban és 2004-ben az oldala is felhasadt, és ott történt lávaöntő kitörés. A csúcsi területen több kráter is található. Az északkeleti kráter 1911-ben született, a Bocca Nuova 1968-ban, a délkeleti kráter 1971-ben, a legfiatalabb pedig a 2010-ben kialakult új délkeleti kráter. Ez utóbbi lett a legaktívabb, az elmúlt években szinte mindig itt történtek a nagy robbanásos kitörések, 15 év alatt több mint száz. Hosszú ideig az északkeleti kráter kúpja adta az Etna legmagasabb pontját, de 2021-ben átvette ezt a dicsőséget a szorgosan dolgozó új délkeleti kráter kúpja.
A mélyből jövő földrengések és a felszínemelkedés már karácsony előtt jelezte, hogy az Etna viszonylag hosszú, szeptember óta tartó nyugalom után töltődik fel. Karácsony éjszakáján már látható volt a vörös derengés az északkeleti kráter felett – itt 1998 óta nem volt nagy, robbanásos kitörés. Egy vulkán esetében azonban a legkisebb eséllyel is számolni kell, a szombat délelőtti paroxizmális kitörés is ezt támasztja alá. A földremegés kilengése a lávaszökőkút-kitörés után még mindig a vörös zónában van, azaz még mindig jelez magmafeláramlást. Lehet tehát akár folytatás is, kérdés persze, hogy ezt vajon továbbra is az északkeleti kráter fogja-e produkálni. Érdemes tehát visszanézni a kráter történetébe – ezt tette Boris Behncke is, aki rámutatott arra, hogy hasonló vulkáni működési mintázat a korábbi időszakban is felfedezhető.
Az Etna e krátere jellemzően Stromboli-típusú lávatűzijáték-kitöréseket mutat, azonban 1977-ben, mintegy 30 éves szünet után ez a kitöréstípus hirtelen lávaszökőkút-kitörésbe csapott át, amit aztán rövidesen további húsz ilyen jelentősebb kitörés követett. Ezután ismét hosszú szünet történt, egy évtized után jöttek ismét a lávaszökőkút-kitörések, amelyek 1998-ig tartottak. Most 28 év után melegített be az északkeleti kráter és okozott lávaszökőkút-kitörést. A kráter kitöréstörténete alapján nem kizárt, hogy a jövőben ilyenre gyakrabban lesz példa.
