Annyi láva lövellt ki egy hawaii vulkánból, hogy öt másodpercenként megtöltött volna egy úszómedencét

Másodpercenként 500 köbméter izzó magma tódult ki két kürtőn keresztül a hawaii Kilauea vulkáni terület Halema’uma’u kráterében. Ez volt a december 23. óta tartó lávaszökőkút-kitörési sorozat legintenzívebb eseménye, ami azt jelenti, hogy egy olimpiai úszómedencét öt másodperc alatt megtelítene lávával. Az elképesztő kettős lávaszökőkút-kitörés most rövid volt, mindössze öt órán keresztül tartott.

A hawaii Nagy-szigeten (Big island), a Föld leghatalmasabb vulkánjának számító Mauna Loa oldalában lévő Kilauea vulkáni terület a Föld egyik legaktívabb vulkanikus térsége. 1983-ban egy ismétlődő, pulzáló lávaszökőkút-kitörés vezetett a Pu’u ’O’o születéséhez, ami 35 éven keresztül folyamatosan működött és terítette be 4,4 köbkilométer lávával a sziget délkeleti csücskét – ez a Balaton vízmennyiségének több mint kétszerese.

Az utolsó, 2018-as kitörés emlékezetes marad a sziget életében, mivel a Leilani település házai között nyílt fel a föld, és a lávafolyam több mint hétszáz házat rombolt le, kétezer lakost kellett kitelepíteni, és mindez nyolcszáz millió dollár kárt okozott. Mindeközben drámai változások zajlottak a Kilauea központi területén lévő Halema’uma’u kráterben. Aljzata fokozatosan beszakadt, ötszáz méterrel mélyebbre süllyedt, a kráter kiterjedése pedig kétszerese lett. Eleinte kis tó alakult ki a mélyedésben, majd 2020-tól kezdve a vulkáni kitörések lávával kezdték feltölteni. 2024 végére már négyszáz méter vastag láva borította a jelentős mélyedést, felszínét kiegyenlítve, kisimítva, majd itt kezdődött a jelenleg is tartó, pulzáló vulkáni működés.

A magma két kürtőn keresztül tódul a felszínre, a kitörési időszakokat napok vagy akár egy-két hét választja el egymástól. Most volt a leghosszabb szunnyadási időszak, három hetet kellett várni az újabb kitörésre. A kitörések között a kráter felszíne fokozatosan emelkedik, domborodik felfelé, ami jelzi a felszín alatti magmatömeg növekvő nyomását.

Minden lávaszökőkút-kitörésnek van egy bevezető szakasza, ez egy úgynevezett gázdugattyús működést jelent, amikor a magma nyomása már akkora, hogy a lávaszint hol emelkedik, hol csökken a két kürtőben. Ezt a magmában feláramló gázbuborékok okozzák, amik olykor lávatúlfolyást, kisebb lávaspriccelést okoznak a felszínen. Ez az előzetes vulkáni működés egy-két napig tart, majd hirtelen visszaesik a felszínmagasság, ami jelzi a paroxizmális kitörés megindulását. Ez a közvetlen előjel mindössze tíz-tizenöt perccel a gyorsan kifejlődő, fokozatosan erősödő, magasba csapó lávaszökőkút-kitörés előtt észlelhető. Most szokatlanul hosszú volt a bevezető szakasz, több napig tartott, majd helyi idő szerint vasárnap délelőtt indult el két kürtőből a lávaszökőkút-kitörés, ami elképesztő látványt nyújtott.

Mint a Forma–1-es autóversenyek végén a felrázott pezsgőspalackból a pezsgő, úgy zúdultak ki és csaptak fel az izzó lávacafatok.

A lávaszökőkutak 300-350 méterre nyúltak fel, nagyobbak voltak, mint a párizsi Eiffel-torony magassága. Ez volt sorrendben a 36. kitörés, és eddig ez volt a legintenzívebb. Öt órán keresztül tartott, ezalatt nyolc-kilenc millió köbméter láva terült szét a Halema’uma’u kráter aljzatán, amit közel nyolcvan százalékban fedett be. Amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan fejeződött be a kitörés, délután negyed ötre először az északi kürtő csendesedett el, majd a déli kürtő lávaszökőkút-magassága is gyorsan lecsökkent, és megszűnt az utánpótlás.

A kitörés után már megindult a felszínemelkedés, jelezve azt, hogy folytatódik ez az ismétlődő kitörési esemény. Várhatóan november utolsó hetében lehet a következő ilyen látványos esemény. Az amerikai állami intézményeket, így a nemzeti parkokat és a vulkánobszervatóriumokat is érintő költségvetési leállás ellenére, ha visszafogottabban is, de a vulkanológusok ellátják a legfontosabb feladatokat. A monitorozási adatok egy része online elérhető, a lávaszökőkút-kitörés elindulását pedig pontosan jelezték előre, tájékoztatták a lakosságot. Sajnos a tudományos vizsgálatokra most szűken van lehetőség, pedig nagy szükség lenne mintát venni a friss lávából, hogy értelmezni lehessen a Föld legaktívabb vulkánja alatt zajló folyamatokat és változásokat.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport tagja, a Tűzhányó Blog Facebook-csoport vezetője.