Evolúciós haszna lehetett annak, hogy megjelentek az autizmusért felelős gének

Az ember evolúciós fejlődése állhat az autizmus mögött – írja az EurekAlert egy nemrég megjelent kutatás alapján. A WHO szerint világszerte százból egy gyerek születik autizmus spektrumzavarral, és sok kutató gondolja úgy, hogy az autizmus és a skizofrénia evolúciós szempontból emberi rendellenesség.

Más főemlősöknél rendkívül ritka a rendellenességekhez kötött viselkedésminták megjelenése, és azok amúgy is leginkább olyan kognitív képességeket érintenek (például a beszéd), ami az állatoknál kevésbé szofisztikált, mint az embernél.

A tudomány fejlődésének hála az elmúlt években kiderült, hogy az agyban rengeteg fajta idegsejttípus található, és más emlősök agyával összevetve látszik, hogy sok genetikai változás csak az embereknél jelent meg, más emlősöknél nem. A mostani kutatás során kiderült, hogy az L2/3 IT idegsejt, ami a leggyakoribb az agy külső rétegében, sokkal gyorsabban fejlődött ki az embereknél, mint más főemlősöknél. A felgyorsult evolúció miatt az autizmushoz köthető génekben is jelentős változás történt, aminek valószínűleg köze lehetett a természetes kiválasztódáshoz – bár a kutatók szerint egyelőre nem egyértelmű, hogy ezek a gének pontosan milyen előnnyel jártak.

A kérdést nehéz megválaszolni, de az elméletük az, hogy több gén az egyedfejlődés lelassulásához köthető, tehát a fejlődésük lassabb gyerekkori fejlődéssel járhatott. Ez elsőre nem hangzik előnyösnek, de a lassabb fejlődés miatt az agyunk komplexebb gondolkodásra képes, mint mondjuk a csimpánzoké, és a kutatók szerint lehet, hogy az autizmushoz köthető gének miatt megnőtt a nyelvi kapacitásunk.

„Az eredményeink azt sugallják, hogy néhány genetikai változásunk, amitől az emberi agy egyedi lett, neurodiverzebbé tette az embereket”

– mondta Alexander L. Starr, a tanulmány vezető szerzője.