Akadémiai dolgozók: Másodrangú egyetemi polgárrá válna az odacsatolással 1200 dolgozó
Jogellenesek az ELTE hétfői rendkívüli szenátusi ülésére benyújtott előterjesztések, és jogellenesek azok a kormányhatározatok is, melyeket Orbán Viktor adott ki június 24-én a HUN-REN kutatóhálózat felosztásáról és a kutatóközpontoknak az Eötvös Loránd Tudományegyetemhez (ELTE) csatolásáról – írja a Telexhez is eljuttatott álláspontjában az Akadémiai Dolgozók Fóruma. A szervezet szerint Hankó Balázs miniszter nem hozhatja létre a kutatóhálózatot a négy bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpont húsz intézete nélkül, továbbá Darázs Lénárd, az ELTE még hivatalban nem lévő rektorának felajánlása és Gulyás Balázsnak, a HUN-REN elnökének, valamint a HUN-REN Irányító Testületének döntése szintén törvénybe ütközik.
„A példátlan eljárás azt mutatja, hogy a miniszterelnök a kétharmados parlamenti többség és a veszélyhelyzeten alapuló felhatalmazási törvények segítségével is képtelen kormányozni. Mindez azonban nem menti fel a felelősség alól az ELTE vezetőit, akik segédkezet nyújtanak ebben a nyilvánvalóan jogellenes folyamatban” – közölték.
A hétfői szenátusi ülésre az ADF szerint olyan előterjesztéseket nyújtottak be, mely szerint négy szervezeti egység jönne létre a rektor közvetlen irányítása alatt az alábbi neveken: ELTE Humántudományi Kutatóközpont, ELTE Nyelvtudományi Kutatóközpont, ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont és ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont.
A kutatóközpontok gazdasági vezetőit a kancellár alá rendelnék. Ugyan az egyetem létszáma egynegyedével emelkedne, de a kb. 1200 új dolgozó „az egyetem másodrangú polgárává válna, arányos szenátusi képviselet és közalkalmazotti jogviszony nélkül”.
Az ADF szerint az előterjesztés és a kormányhatározatok szétválasztanák a
kutatóhálózat két nagy területét, a természet- és humántudományokat, és az így létrejövő csonka kutatóhálózat képtelen lenne azon céljainak ellátására, amelyekre a törvény szerint közfeladatait szervezi.
„A magyar jogállamiságnak az elmúlt 15 évben jelentkező jelentős problémáival összevetve is egészen abszurd az a megoldás, hogy a kormányfő részben kormányhatározatok útján, részben egyetemi vezetőknek adott informális utasítással, az egyetemi autonómia intézményeivel visszaélve, az egyetem legfőbb döntéshozó szervére nyomást gyakorolva írjon felül hatályos törvényeket” – írták.
Az ADF szerint ha a beolvasztás mégis megvalósulna a jelenlegi körülmények között, akkor mindent meg fognak tenni azért, hogy az odacsatolt 1200 dolgozó „arányos képviseletet” kapjon a szenátusban, „mind szervezeti, mind munkavállalói szinten. Ha az ELTE létszáma a negyedével nő, akkor ennek a növekedésnek szenátusi képviseletben is meg kell jelennie.” Az akadémiai dolgozók követelni fogják a belső autonómia szerveinek kialakítását kari tanácsok mintájára.
Értelmetlenségeket is említenek az állásfoglalásban: ide sorolják azt is, mely szerint 2025. július 6-ig „véglegesített tartalmú szerződés születik” az ELTE és a HUN-REN között. Álláspontjuk szerint „téves az az elképzelés, hogy az ELTE a kutatóközpontok ingó és ingatlan javainak használatát ingyen megszerezhetné. Nem áll be jogutódlás a használati jogok tekintetében, azok ugyanis nem szerződésen, hanem törvényen alapulnak. ”
Az akadémiai dolgozók kijelentették azt is, hogy ha az átalakítást sikerülne ugyan rákényszeríteni az érintett intézményekre, „de a politikai szerencse forgandósága folytán 2026-ban felállnak olyan hatóságok, amelyektől a fenti
kérdések pártatlan és teljes körű kivizsgálása elvárható, az Akadémiai Dolgozók Fóruma kezdeményezni fogja a vizsgálatok lefolytatását és a személyes felelősség megállapítását.”
Egyúttal kérték a szenátus tagjait, hogy ne szavazzák meg a dékánhelyettes, a kancellár és az igazgatási vezető által benyújtott javaslatokat.
Néhány hete került nyilvánosságra, hogy az ELTE átvenné a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. A HUN-REN Irányító Testülete múlt péntek meg is szavazta az átalakítást, ám ennek nem minden kutató örült. Az 1200 érintett kutató közül 800-an nyilvánítottak véleményt az átalakításról, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását.
