Az időjárási rekordok éve volt 2024, a legrosszabb értelemben

Az 1991 óta tartó mérések szerint a 2024-es év volt idáig a legmelegebb mind Európában, mind globálisan. A felszíni átlaghőmérséklet 0,7 Celsius-fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot. Ha csak Európát nézzük, ez a szám már 1,5 – pontosan annyi, amennyin tartanunk kellene a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti állapothoz képest.

Magyarországra vetítve is rekord született tavaly, ez az év volt 1901 óta a legmelegebb, 0,7 Celsius-fokkal volt magasabb az átlaghőmérséklet a korábbi
legmelegebb évnél – ami pedig 2023 volt, mondta Szentes Olivér, a Hungaromet Éghajlatkutatási Osztályának munkatársa. Az eloszlás nem egyenletes az egész országban: a Dél-Alföld például sokkal rosszabbul járt, sokfelé 13,5 fok felett volt az éves középhőmérséklet, néhol a 14 fokot is elérte.

Több hőhullám volt tavaly, mint az elmúlt 125 évben bármikor: az országos átlag 2024-ben 36 nap volt, ami rekordnak számít. Itt is hasonlóan rosszul jártak egyes országrészek, például megint csak a Dél-Alföld, ahol többfelé 50 napnál is több hőhullámos nap volt. Hasonlóan magas volt a trópusi éjszakák (amikor a minimum hőmérséklet nem esik 20 Celsius-fok alá) száma is: az országos átlag 16 nap volt, ami megint csak rekordot jelent. 117 volt a nyári napok száma, amikor a maximum hőmérséklet nagyobb, mint 25 fok, és hőségnapokból 60 volt országos átlagban, vagyis ennyi napon keresztül 30 fok felett volt a napi maximum hőmérséklet. Utóbbi szintén rekordnak számít 1901 óta.

Forró nap is jutott bőven tavaly: átlagosan 13 napon szenvedtünk a 35 fokot elérő, vagy azt meghaladó maximum hőmérséklettől, és itt is rendkívül nagy különbség az
északnyugati és a délkeleti országrész között. A Dél-Alföldön például többfelé 30 napnál több forró nap volt 2024-ben.

Fagyos napokban viszont szűkölködött a tavalyi év: az 1901 óta folytatott mérésekből a második legkevesebb fagyos napot mértek tavaly, az országos átlag 65 nap volt, helyenként kevesebb, mint 50 napot fagyott, és csak csak a hegyvidéki és fagyzugos helyeken jelentkezett 100-nál több napon fagy. Az ország nagy részén pedig nem volt olyan nap, amikor a -10 Celsius-fokot elérte volna a napi minimum hőmérséklet.

A csapadék 550 milliméter alatt volt országos átlagban, ez enyhe csökkenő tendenciára utal, de itt is voltak anomáliák: hosszú volt a száraz időszak, az ország területének 81 százalékán volt 30 napot meghaladó száraz időszak, amikor a napi csapadékösszeg egyszer sem érte el az 1 millimétert. Az esős napok tekintetében is nagy volt a változás országon belül: a Dél-Alföldön helyenként 6 napnál kevesebbszer, délnyugaton és a hegyekben 24 napnál többször érte el a napi csapadék legalább a 10 millimétert.

Mindez persze nem azt jelenti, hogy innentől minden évben erre kell számítani: a tavalyi év időjárását több olyan tényező is befolyásolta, amiről már most látszik, hogy idén nem következik majd be.