Úgy néz ki, mégis jobb, ha tudjuk, mikor tépik le a sebtapaszt

Ismerős a jelenet a filmekből vagy sorozatokból, amikor az orvos visszaszámol, mielőtt injekciót ad a főszereplőnek, de nem akkor adja be, amikor logikus lenne (egy után, háromnál), hanem váratlanul korán? Erre mindig az a magyarázat, hogy ha az ember nem számít rá, nem fáj annyira.

Nos, úgy néz ki, hogy ezt dán tudósok most megcáfolták. Az Aarhus Egyetem kutatása szerint jobban fáj valami, ha nem tudjuk, mire számítsunk – írja a Science Daily.

Ez ezért lehet, mert amikor tudjuk, hogy valami forró dologhoz fogunk hozzáérni – legyen szó egy mikrózott tálról vagy egy tűzön lévő lábasról –, az agyunk tudja, hogy megvan a lehetősége, hogy megégetjük magunkat, de ha mondjuk nyáron gondolkodás nélkül leülünk egy fém padra vagy bekötött szemmel érünk valami forróhoz, akkor erősebb fájdalmat érzünk, mint ha tudtuk volna, mi jön – még akkor is, ha amúgy nem olyan forró a dolog, amit megérintünk, hogy sérülést okozzon.

A dániai kutatók ezt úgy vizsgálták, hogy tesztalanyaiknak meg kellett tippelniük, hogy szerintük hideget vagy meleget fognak-e érzékelni az alkarjukon. Azonban a kutatók egy-egy alkalommal egyszerre hideget és meleget küldtek az alanyokra, akik így égető érzést tapasztaltak. Ezt a mechanizmust 1896 óta ismerjük, „thermal grill illusion-nek”, azaz termikus grill illúziónak hívják.

„A termikus grill illúzió különös példáját kihasználva megmutathatjuk, hogy ha nem tudjuk, hogy mire számíthatunk, valamiért elég erős fájdalmat érzünk – még akkor is, amikor semmi káros nem történik”

– mondta Francesca Fardo, a tanulmány egyik szerzője.

A kutatás során 300 résztvevőnél kombinálták a kifinomult agyi képalkotást számítógépes modellezéssel, így a kutatók meg tudták figyelni, hogy a bizonytalanság hogy befolyásolja az agy egyes területeit. Fardo szerint az korábbi vizsgálatokból már kiderült, hogy például ha a fájdalom csillapodására számítunk, akkor azzal valóban csökkenthetjük azt, és a kutatásukból most megtudták, hogy ha az agy nem tudja, mire számítson, akkor – biztos, ami biztos alapon – inkább erősebb jeleket küld, még ha nem is indokolt.

Ez segíthet a fájdalom és az aggódó páciensek kezelésében, és az orvosok erre építhetnek új taktikákat arra, hogyan próbálják befolyásolni a betegek fájdalomérzetét. A tanulmány alapján ugyanis ha előre felkészítik a beteget, hogy mennyire fog fájni egy beavatkozás, akkor azok kevésbé lesznek bizonytalanok, és az agyuk sem fogja túlreagálni a helyzetet.

Fardo következő kutatásában mindezt megismételné, de olyan alanyokon, akik krónikus fájdalommal élnek, hogy kiderítse, hogy pszichológiai tényezők (depresszió, szorongás) mennyire befolyásolják a fájdalomérzetet.