Hát minket meg ki pénzel? Beszállok!

Még a NASA-t is meghökkentette, mekkorát emelkedett a tengerek szintje tavaly

2025. március 14. – 07:35

Még a NASA-t is meghökkentette, mekkorát emelkedett a tengerek szintje tavaly
A szintén olvadó Vatnakjökull-gleccser Izlandon turistákkal – Fotó: Evrim Aydin / Anadolu / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A 2024-re előrejelzettnél is nagyobb ütemben emelkedett tavaly a tengerek szintje az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA frissen publikált adatai szerint. Számszerűsítve: az elmúlt évre 0,43 centiméternyi emelkedést vártak, amiből 0,59 centi lett.

„A 2024-ben látott növekedés nagyobb, mint amire számítottunk” – mondta Josh Willis, a NASA kaliforniai Sugárhajtómű Laboratóriumának tengerszintkutatója. Tapasztalatai szerint minden év más a szintemelkedés szempontjából, de az világos, hogy az óceánok vízszintje egyre magasabb, a növekedés pedig évről évre egyre gyorsabb.

Az elmúlt években a tengerszint-emelkedés kétharmadát a szárazföldekről a tengerekbe került olvadékvíz okozta. A maradék egyharmad oka a meleg tengervíz hőtágulása. Nadya Vinogradova Shiffer, a NASA fizikai oceanográfiai programjának vezetője elmondta, 2024 az eddig mért legmelegebb év volt, és az óceánok is követik a trendet, három éve nem voltak ilyen magas szinten.

1993 óta mérik műholdakkal a tengerszintet, azóta a növekedés éves üteme több mint duplájára nőtt, a mérések kezdete óta pedig 10 centimétert emelkedett.

A NASA cikke elmagyarázza dióhéjban az óceánok működését, már ami a hőháztartást illeti. Alapjáraton az óceánok vize rétegződik, lejjebb találhatók meg a sűrűbb és hidegebb vizek, majd az egyre melegebb rétegek a felszín felé haladva. A hő kifejezetten lassan halad át e rétegeken. De az erős szelek megkavarhatják a rétegződést, ahogy az olyan erős áramlások is, mint amilyen a Déli-óceánon csobog. És persze az olyan időjárási jelenségek is sokat számítanak, mint az El Niño. Ilyenkor a nyugati Csendes-óceánt uraló melegebb vizek a középső-keleti térségekbe húzódnak át, szintén a hő vertikális elmozdulását eredményezve.

Magyarország legmélyebb pontja 75,8 méteren van, szóval a tengerszint emelkedése nem feltétlenül jelent veszélyt a Kárpát-medencére, de több százmillió ember él a jelenségnek kitett tengerparti metropoliszokban. A Maldív-szigetekről nem is beszélve, aminek már el kellett volna süllyednie, de dacol a fenti tényekkel.

Vágólapra másolva
Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!