Emelkedik és reng a föld a Nápolyi-öböl partvidékén
2025. március 14. – 09:34

Csütörtökön hajnalban, nem sokkal éjfél után egy 4,4 magnitúdójú földrengés pattant ki a Nápolyi-öböl északi részén, Pozzuoli településtől keletre, Bagnoli területén. A földmozgás mindössze 2,5 km mélyen történt, azaz sekély mélységben, ezért az epicentrum környékén jelentős volt a földrázkódás, a Solfatara közeli megfigyelő állomáson igen komoly, 1,1g talajgyorsulást mértek. A földrengés a korábbiakhoz képest nagyobb kárt okozott, sokan az utcán töltötték az éjszakát. Még Nápolyban is útlezárások voltak, és ott is sok helyen riadalmat okozott az éjjeli földmozgás. Pozzuoli és Bagnoli térségében a rengés intenzitása elérte a VI és VII fokozatot, ami erősnek mondható. Utoljára ehhez hasonló földrengés tavaly májusban történt errefelé.
A földrengés nem jött váratlanul: idén februárban és március elején is voltak földrengésrajok, a felszínemelkedés pedig felgyorsult. A legfrissebb jelentések szerint havi szinten átlag 3 centiméter az emelkedés a korábbi 1 cm-hez képest. Ez jóval nagyobb, mint amit az elmúlt években tapasztaltak. Az okokról már sokszor írtunk: a Nápolyi-öböl alatt egy hatalmas vulkán van, ennek a peremén élnek sok százezren Pozzuoli környékén. Igen, pont egy vulkán tetején, mégpedig a legnagyobb vulkáni szerkezeten, egy kalderavulkánon. A Campi Flegrei kalderavulkán egy 39 ezer éve, majd 15 ezer éve történt heves robbanásos kitörés során alakult ki, amikor a magmatározóból óriási mennyiségű magma tört a felszínre, a magmatározó teteje beszakadt, ezzel egy mély, tál alakú kalderavulkán jött létre.
A vulkán ezt követően is aktív maradt, bár nem voltak ekkora kitörései, de időszakonként kisebb-nagyobb vulkáni működés zajlott. Az aktív szakaszokat hosszabb, néhány ezer éves nyugalmi szünetek választották el. Utoljára 1538-ban volt vulkánkitörés, ami Pozzuoli területén a Monte Nuovo vulkáni kúpot hozta létre. A vulkánok azonban akkor is élnek, amikor a felszínen ennek nincs látható jele. A vulkánok alatt a földkéregben ismételt magmabenyomulások történhetnek, és egyre nőhet a magmatározó mérete. A Campi Flegrei alatt mintegy 9 kilométer mélységben van a magmatározó teteje. Innen folyamatosan távoznak a gázok, a magmatest felhevíti a felette lévő kőzeteket és az ott lévő vizet, a gázok és túlhevített oldatok pedig jelentős nyomást képesek kifejteni. A magmatározó feletti kőzetek részben rugalmasan reagálnak erre a nyomásra, ami megemeli a felszínt – a közvetlenül a földfelszín alatti hidegebb kőzetek azonban törnek és ez földrengéseket okoz.
A Campi Flegrei területén kipattanó földrengések tehát szoros összefüggésben vannak a felszínemelkedéssel, ennek hajtóereje pedig a 9 kilométernél mélyebben felgyülemlő magma, annak hőhatása és az onnan távozó gázok. A gyakoribb földrengések összhangban vannak a jelenlegi felgyorsuló felszínemelkedéssel. Ez a folyamat már 2005 óta zajlik, hol erősebben, hol kicsit gyengébb mértékben, de megállás nélkül. 2005 óta a felszínemelkedés mértéke már 1,5 méter és nincs arra jel, hogy ez megállna. A jövőben is lehet tehát számítani akár ilyen erősségű földrengésre a jelenlegi mérési adatok alapján.
Kérdésként vetődik fel, hogy akkor most közeleg-e egy újabb vulkánkitörés, illetve ismét eljutunk-e az 1983-84-es krízishelyzethez, amikor tízezreket kellett kitelepíteni? Jelenleg nem mutat semmi jel arra, hogy vulkánkitörés történhet a közeljövőben (természetesen bármi gyorsan változhat, ez a kijelentés a jelenlegi helyzetre utal, illetve freatikus/hidrotermás kitörés azért nem zárható ki). Az 1983-84-es krízishelyzethez viszonyítva más a jelenlegi helyzet. Akkor közel két év alatt emelkedett több mint 1,5 métert a felszín, most ez lassabban történik, úgy 20 év alatt.

A jelenség a 80-as években rövid idő alatt nagyon intenzív földrengéseket eredményezett, most ezek időben nagyobb eloszlásban, kisebb-nagyobb szünetekkel történnek. A két eseménysor különbségének az oka az, hogy 1983-84-ben egy kisebb térfogatú magmatömeg mintegy 3 kilométer mélységbe nyomult, most ilyenre nem utalnak az adatok, alapvetően a gázok mozgásai, azok nyomása okozzák a felszínemelkedést és a rengéseket. Azonban a felszín most legalább 40 centiméterrel magasabban van, nagyobb az esély a felszín alatti kőzettestben a töréses elmozdulásra és ezért akár nagyobb földrengések is kipattanhatnak. Az 1538-as vulkánkitörés előtt még drámaibb változások voltak, nagyságrenddel nagyobb felszínemelkedés, sokkal több földrengés történt. Ez most egy másfajta krízishelyzet, lassabban zajlik minden, de most is történhet erős földrengés, mint a mostani is, és erre a jövőben is lehet számítani.
A tudományra, a tudósokra minden eddiginél nagyobb szükség van. Folyamatosan monitorozni kell az eseményeket, fogni a jeleket, értelmezni azokat és ebből következtetni, mi történhet a mélyben, erre építve előrejelzést készíteni, hogy mi jöhet a jövőben, egyeztetni a döntéshozókkal, felkészíteni a lakosságot, ellenőrizni az épületeket, és ha arra szükség van, akkor akár kitelepítést elrendelni.
(a szerző geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport)