Az ön környezetében is rengeteg a beteg mostanában? Nincs egyedül!

Tombol itthon az influenzajárvány, a hivatalos adatok szerint több tízezerrel több a beteg idén, mint tavaly ugyanebben az időszakban volt. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) a múlt héten meredeken emelkedő járványgörbéről írt, igaz, a betegek száma ezen a héten tetőzni, sőt, enyhén csökkenni látszik. Nehéz megmondani, mi okozhatja az erős szezont idén, mert rengeteg faktor közrejátszik abban, hogyan terjed a betegség, és melyik influenzatörzs dominál éppen. Az biztos, hogy ugyanazok a törzsek dominálnak, amik eddig is, csak az esetszám az, amiben különleges az idei szezon.

Az NNGYK közlése szerint idén a 6. héten 82 100 fő fordult orvoshoz influenzaszerű, és 307 500 fő akut légúti fertőzés tüneteivel, ez némi csökkenés az előző héthez képest, január 27. és február 2. között ugyanis 83 600 fő látogatta meg az orvosát influenzaszerű, és 322 600 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. A tavalyi évhez képest ez jelentős emelkedés: 2024-ben az év  6. hetében 59 200 volt az influenzások, 293 200 pedig a légúti megbetegedésben szenvedők száma, az 5. héten ezek a számok 47 400 és 271 000 voltak. Ezek a számok tavaly még hetekig tovább emelkedtek, de a 80 ezres szintet később sem közelítették meg. Idén úgy tűnik, korábban és erősebben tért vissza az influenza.

Jelenleg itthon elsősorban az Influenza B vírusa dominál, de jelen van még az Influenza A (H1), Influenza A (H3) is. Február elején az NNGYK még azt írta, hogy a járványgörbe meredeken emelkedik, de a helyzet ezen a héten már inkább stagnálni látszik – jövő héten derül ki, hogy ez csak átmeneti megtorpanás, vagy az idei szezon tetőzése volt. Az idei járvány főleg a fiatalokat érinti, a betegek 43,9 százaléka 14 éves vagy az alatti gyerek, 28,6 százalékuk 15-23 éves fiatal felnőtt, 20,3 százaléka pedig 35-59 éves. A 100 000 azonos korcsoportba tartozó lakosra jutó betegek száma a 3-5 évesek körében volt a legmagasabb (2 748).

A légúti vírusokra jellemző, hogy ugyan változó erősséggel, de megszokott sorrendben váltogatják egymást minden évben: az influenza általában az RSV után érkezik, és a sorba most már beilleszkedett a Covid-19 is, bár utóbbinak még nincs pontosabban kiszámítható szezonja. A koronavírus-járvány egyébként alaposan megkavarta az influenzajárványokat is: 2020-ban például éppen a most domináns Influenza B-nek halt ki teljesen egy változata, ehelyett most az úgynevezett Victoria vonal terjed.

Bár kifejezetten új vírustörzs nem fenyeget most, nehéz előre megmondani, hogy éppen milyen variáns lesz a domináns az adott szezonban. „A populáció immunállapota, a vírus úgynevezett antigénsodródása, a klíma, a szociális viselkedési formák, és még ezer ismeretlen faktor összessége befolyásolja, hogy egy adott influenzaszezon mennyire súlyos, és hogy milyen törzsek fognak terjedni. Emiatt nagyon nehéz előre megmondani, hogy a szezon milyen lesz” – mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője.

Hozzátette: a Covid-lezárás jó példa arra, hogy mennyire váratlan faktorok is közrejátszanak a vírusok terjedésében. A koronavírus korai terjedését még jól lehetett modellezni, de a karanténok bevezetése után a korai modelleknek már nem volt sok hasznuk, hiszen azokat az emberek általános mozgásmintázatára fejlesztették ki. „Az influenzánál azért annyi előnyünk van a Covidhoz képest, hogy jellemzően északról délre, majd vissza vándorol, követi a téli szezont a bolygón. Emiatt meg tudjuk figyelni, és ezen alapszik a vakcinák fejlesztése is” – mondta.

Az influenzára ugyanis minden évben új vakcinát kell gyártani – bár a terjedő vírustörzsek jellemzően ugyanazok, a várható domináns törzsekhez és azok antigénsodródásához kell az oltóanyagot igazítani.

„A most is terjedő A és B törzsek évek óta meghatározzák a szezonális palettát. A H1 egyébként a pandémiás H1N1-nek a leszármazottja, a másik pedig a H3N2 nevű influenza-vírustörzs. Az antigénsodródás fogalma hasonló ahhoz, mint amikor a koronavírusnál arról beszéltünk, hogy az omikron újabb variánsa jelent meg, meg ilyen vagy olyan új mutációra tett szert, csak az influenzánál ezt antigénsodródásnak hívjuk. A mutáció a felszíni fehérjéket (tudományosan ezeket antigéneknek hívjuk) érinti, amikre az antitestek termelődnek a szervezetben. Ha ez kicsit változik, az előző évben termelődött antitestek nem, vagy csak kevésbé hatásosak ellene. Ezért kell évről évre új vakcinát gyártani” – mondta Kemenesi Gábor.

Ez az oka egyébként annak is, hogy az aktuális évi vakcinák hatásossága változó: nem mindig sikerül tökéletesen megjósolni, hogy milyen törzs lesz a domináns, mert annyira sok a változó az egyenletben.

Sokszor felmerülő kérdés az, hogy a Covid-19 mennyire változtatta meg az influenza terjedését, és az is, hogy mennyire befolyásolta az emberek ellenálló-képességét. Pontos választ erre nagyon nehéz adni. „Az nem jelenthető ki, hogy kizárólag azért lett durvább az influenza, mert nem találkoztak vele Covid alatt az emberek. Egyébként is: az alapvetően jó, hogy ha az ember nem találkozik fertőző betegségekkel. Az egy szerencsétlen mellékhatás, hogy mivel nem érintkeztünk annyira az influenzával, az emberi közösségek immunmemóriája jobban megkopott, és a vírus erősebben tudott visszatérni, mint ahogy a szamárköhögés és az RSV is tette korábban. Ez a természetes billegése a mérlegnek. Ráadásul egy csomó más faktor is közrejátszik, nem jelenthető ki, hogy kizárólag emiatt lenne súlyosabb az idei influenzajárvány. A fertőző betegségek dinamikája túl bonyolult, hogy létezhessen rájuk egyszerű magyarázat. Az egyszerű válasz annyi, hogy kerüljük el a fertőzéseket, amikor csak lehet” – mondta Kemenesi Gábor.