Erősödik a Quadrantidák meteorraj, ha szerencsénk van, látunk is belőle valamit
2025. január 2. – 07:42
Január 3-án és 4-én tetőzik a Quadrantidák, az egyik leggazdagabb és legizgalmasabb meteorraj az égbolton. Az égi jelenség már december 26-a óta látható, és egészen január 12-ig tart.
A Svábhegyi csillagvizsgáló szerint a meteorraj nemcsak a hullócsillagok száma miatt különleges, hanem elnevezésével és szülőégitestével is kiemelkedik a többi meteorzápor közül. Általában az összes meteorraj arról a csillagképről kapja a nevét, ahová a hullócsillagok által kirajzolt vonalak összefutnak, ennek a csillagászati fogalma a radiáns. A Perseidák radiánsa a Perseus csillagképbe, míg a Geminidáké a Geminibe, de a Quadrantidák radiánsa az Ökörhajcsár (Bootes) csillagképbe esik. Ennek ellenére nem Bootidáknak hívják a rajt.
Jérôme Lalande francia csillagász 1795-ben egy új csillagképet alkotott meg, aminek a Quadrans Muralis nevet adta. Magyarra lefordítva Fali Kvadránsnak hívnánk a csillagképet, amelynek a területére esik a Quadrantidák meteorraj radiánsa. Ebben az időszakban még nem egységesítették a csillagképeket, a Nemzetközi Csillagászati Unió csak 1922-ben dolgozott ki egy csillagképlistát, ami nem tartalmazta a francia csillagász konstellációját. Ennek következtében a Fali Kvadráns csillagkép megszűnt, azonban a meteorraj első tagjainak észlelése 1825-ből származik, meteorrajként 1835-ben fedezték fel, és akkor még létező csillagkép volt, ezért a tudományos világ ma is Quadrantidáknak nevezi a meteorrajt, nem nevezték át.
A meteorzáporok többségét égi vándorok, jellemzően üstökösök hozzák létre. A Quadrantidák szülőégiteste viszont egy körülbelül 3 kilométer átmérőjű kisbolygó – (196256) 2003 EH a jelölése –, amit a Lowell Obszervatóriumban fedeztek fel. Ez az objektum valószínűleg korábban egy aktív üstökös volt (talán a C/1490 Y1 jelű), ami több száz évvel ezelőtt hátrahagyta a Föld pályáját minden év januárjában keresztező porfelhőt. Az idő előrehaladtával viszont az üstökös kifogyott az illékony anyagokból, és csak a magja maradt hátra, ami aszteroidaként tovább kering a Nap körül.
A meteorraj idején akár 80 hullócsillagot is láthatunk egy óra alatt (az előrejelzés bizonytalansága miatt 60 és a 200 meteor között lesz majd a valós érték). Tűzgömböket is észlelhetünk a hajnali órákban, amelyek annyira fényesek, mint az Esthajnalcsillag.
Már ha megfelelők lesznek az időjárási körülmények, ugye: a HungaroMet szerint ugyan ma javul az időjárás, folytatódik délnyugat felől a felhőzet felszakadozása, csökkenése, estére azonban záródik a felhőtakaró, és estétől, késő estétől egyre többfelé valószínű csapadék. Pénteken viszont a csapadéksáv a frontális felhőzettel együtt napközben dél felé vonul. Szombaton délnyugaton a köd néhol makacsabbul tarthatja magát, de az ország legnagyobb részén több órára kisüt a nap, délután azonban megint csak fátyolfelhőzet vonul fel nyugatról. A legnagyobb esély a Quadrantidák megfigyelésére tehát péntek este lehet.
