Tudósok megmérték az emberi gondolkodás sebességét, és elég szánalmas eredmény jött ki

A Caltech kaliforniai elitegyetem kutatói megmérték az emberi gondolkodás sebességét. Tanulmányuk címe „A lét elviselhetetlen lassúsága: Miért élünk 10 bit/s sebességgel?”, ami rögtön el is spoilerezi a kutatás fő eredményét, miszerint mindössze másodpercenként 10 bit a gondolataink adatfeldolgozási tempója. Ez meghökkentően alacsony szám, főleg annak tükrében, hogy az érzékszerveink másodpercenként sok milliárd bitnyi adatot regisztrálnak és továbbítanak az agyunkba.

A kutatók szerint a kulcs a belső és a külső agy közti adatátvitel lassúsága. Arra jutottak, hogy az agyunk 85 milliárd neuronjának nagyjából harmadát foglalkoztató belső agy működik nagyon lassan, ahol az érzékszerveinktől befutó gigantikus adattömeg feldolgozása nyomán a tudatos gondolataink megszületnek.

De hogyan lehet az emberi gondolatok sebességét megmérni? A Caltech kutatói egyedi, információközpontú módszertant használtak, aminek részei voltak írás-olvasási feladatok, videojátékok, és a Rubik-kocka kirakása is. Ez vezetett végül a 10 bit/s átlagsebesség eredményhez a tesztalanyok vizsgálatánál.

„Ez valóban rendkívül alacsony számnak tűnik. Minden másodpercben mindössze 10 bitet használunk fel a döntéseink meghozatalához abból a sok milliárdból, amit a körülöttünk levő világból érzékelünk” – mondta a kutatás egyik vezető tudósa, Markus Meister biológiaprofesszor. A kutatás elég sok kérdést vet fel, ,a legfontosabb talán az, hogy hogyan szűri ki az agyunk azt a 10 bitet az információáradatból, amit aztán valóban felhasznál. Az eredmény viszont egy lehetséges választ ad arra, hogy az emberek miért annyira rosszak a multitaskingban, vagyis miért tudunk egyszerre jellemzően csak egy dologra koncentrálni.

A kutatók szerint ez a gondolkodási tempó bőven elég volt az embernek a túléléshez, ezért nem pörgette fel jobban a gondolatainkat az evolúció. Sőt: „Valójában a másodpercenkénti 10 bitre csak a legrosszabb helyzetekben van szükség, az idő nagy részében a környezetünk ennél sokkal lassabb ütemben változik” – írja a tanulmány.