Évezredeken át szexeltek az őseink a neandervölgyiekkel
2024. december 14. – 22:46
Egy csütörtökön, a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban tudósok azt állítják, Európában talált emberi maradványokból sikerült kinyerniük a legrégebbi Homo sapiens DNS-t. A maradványok vizsgálatával közelebb kerültünk ahhoz, hogy megértsük a Homo sapiensek közös múltját a neandervölgyiekkel, derül ki a CNN cikkéből.
Németország Ranis nevű településén, egy középkori vár alatt talált 13 darab csonttöredékből szekvenálták a genomokat a tudósok. A maradványok egy ősi család tagjaihoz tartoztak, egy anyához, az ő lányához és távoli unokatestvérekhez, akik a mai Németország területén éltek mintegy 45 ezer évvel ezelőtt.
A genomokban a tudósok bizonyítékokat találtak a neandervölgyi eredetre. Megállapították, hogy a Ranisban és környékén élt korai emberek ősei valószínűleg találkoztak és közös gyerekeket is csináltak a neandervölgyiekkel, körülbelül 1500 évvel korábban, vagyis mintegy 46 500 évvel ezelőtt.
Azóta, hogy 2010-ben szekvenálták az első neandervölgyi genomot, a tudósok tisztában vannak azzal, hogy a Homo sapiensek keveredtek a neandervölgyiekkel, a Homo neanderthalensisekkel – ez a mai emberek genetikai állományából is kimutatható. Azt viszont eddig nem nagyon lehetett megállapítani, hogy ez a keveredés hogyan, és mikor is történt.
Eddig úgy sejtették a kutatók, hogy a Homo sapiensek és a neandervölgyiek közötti keveredés valahol a mai Közel-Keleten történt meg, amikor sok Homo sapiens hagyta el a mai Afrikát és belefutottak neandervölgyiekbe, akik 250 ezer éven át éltek Eurázsiában.
Csütörtökön a Science nevű folyóiratban is publikáltak egy tanulmányt, ami szintén a neandervölgyiekkel közös múltunkról szól. 59 ősember és 275 élő ember genomjának vizsgálatával a kutatók a neandervölgyi eredetet „egyetlen, közös, hosszú génáramlásnak” tulajdonítják.
„Sokkal jobban hasonlítottunk rájuk, mint amennyire eltértünk tőlük”
– nyilatkozta a CNN-nek Priya Moorjani, a Science-ben megjelent tanulmány egyik szerzője. Szerinte a kutatásuk rámutat, hogy genetikai szempontból nagyon kis különbségek voltak a neandervölgyiek és a korai emberek között. „Úgy tűnik, sokat, sokáig keveredtek egymással és éltek egymás mellett” – mondta Moorjani.
A kutatás megállapította, hogy a Homo sapiensek és a neandervölgyiek közötti keveredés szempontjából a legfontosabb időszak 50 500 évvel ezelőtt kezdődött, majd 43 500 évvel ezelőtt ért véget. Ebben a hétezer éves időszakban a korai emberek rendszeresen szexeltek, gyerekeket csináltak a neandervölgyiekkel.