Indiánál is nagyobb terület száradt ki az utóbbi harminc évben

Indiánál közel egyharmaddal nagyobb terület, több mint négymillió négyzetkilométer száradt ki a Földön az utóbbi harminc évben – írja a Guardian az ENSZ friss, hétfőn publikált kutatása alapján. Így, a jelenlegi állás szerint – ha az Antarktisz területét nem számoljuk – a Föld összterületének 40 százalékán uralkodik szárazság.

A növekvő szárazság hatalmas csapás a mezőgazdaságnak, a kiszáradó területeken a lehulló csapadék 90 százaléka egyszerűen elpárolog, és csupán 10 százalék marad meg a talajban a növények számára. A jelentés szerint Afrika 1990 és 2015 között GDP-jének közel 12 százalékát veszítette el a szárazság következményei miatt. Az előrejelzések azt mutatják, hogy a következő öt évben ez a GDP-csökkenés a 16 százalékot is elérheti, míg Ázsiában 7 százalékos visszaesést jósolnak a tudósok. Ha a kiszáradás ilyen ütemben folytatódik, a kukoricatermelés Kenyában 2050-re a felére csökkenhet.

A területek kiszáradása szoros összefüggésben áll az emberi tevékenységgel: többek között a szén-dioxid-kibocsátással és a káros mezőgazdasági gyakorlatokkal, illetve az egyre súlyosbodó vízhiánnyal. Az ENSZ tanulmánya szerint 2020-ra a Föld lakosságának közel 30 százaléka, vagyis világszerte 2,3 milliárd ember élt szárazsággal sújtott területeken, szemben az 1990-es 22,5 százalékkal. Amennyiben nem teszünk radikális lépéseket a szén-dioxid-kibocsátás megfékezésére, az előrejelzések szerint 2100-ra ez a szám megduplázódhat.

„A növekvő szárazság elmélyíti a szegénységet és az erőforrások túlzott kiaknázására kényszerít, ami a vízellátás bizonytalanságának és a mezőgazdasági potenciál csökkenésének ördögi körét hozza létre” – magyarázza a folyamatot Kate Gannon, a London School of Economics kutatója.