A robotok még csalással sem tudták legyőzni az igazi kutyákat

Szürreális agility versenynek lehettünk tanúi csütörtökön az ELTE Természettudományi Kar épülete melletti füves területen: amatőr és profi kutyák, illetve robotkutyák négylábú robotok mérték össze a tudásukat egy akadálypályán. Ez volt az első ilyen verseny itthon, és azon túl, hogy nyilván végtelenül szórakoztató volt figyelni, ahogy a HUN-REN SZTAKI tulajdonában lévő, Macskafogó névre hallgató Boston Dynamics Spot átkúszik a kukacon, vagy ahogy az ELTE Robotika kis szürke robotja fekvőállásból próbálja meg átugrani a rudat, az esemény fő célja mégiscsak inkább a demonstráció, a szakma összehozása és a fiatalok inspirációja volt.

Az időjárás nem volt épp a legkedvezőbb egy ilyen versenyhez, és az eredeti rajtidőpontot el is kellett tolni, mert az eső miatt félő volt, hogy a négylábú robotok némelyike zárlatot kap. Innen is látszik, hogy egyelőre nem tökéletes a technológia, de nem is mindegyik ilyen eszközt tervezik problémásabb körülmények közötti bevetésre. A versenyt a robotok között egyébként az ELTE Robotika robotja, egy Unitree Go2 nyerte, de mivel a szervező nem akarta saját magát díjazni, az Óbudai Egyetemnek adta az első helyet, míg a különdíjas a HUN-REN Macskafogója lett az akadályok kreatív legyőzése miatt – a testes robot ugyanis az utolsó rudat egész egyszerűen a szájába vette, és eldobta.

Arra azért számítani lehetett, hogy a kutyák ügyesebben veszik majd az akadályokat, és abban is nagyon profik voltak, hogy nem hagyták, hogy a robotok kizökkentsék őket a munkából – csak néhányan szagolgatták bizonytalanul a gépeket a csoportkép készítése alatt.

„Az egész rendezvényen azt a gondolkodást próbáljuk serkenteni, hogy a viselkedéskutatók, az etológusok és a robotépítő mérnökök, programozók hogyan tudnának még hatékonyabban együtt dolgozni, és közös munkával egyre hatékonyabban működő, akár négylábú, akár több keréken guruló robotot lehessen csinálni” – mondta Miklósi Ádám, az ELTE TTK Etológiai Tanszékének egyetemi tanára.

Itthon nagyjából ötvenes nagyságrendben vannak ilyen négylábú robotok, amiket már kutatási és munkacélokra is használnak – a kutatók nem szeretik, ha robotkutyának hívják ezeket, annak ellenére, hogy a Boston Dynamics erre azért rendesen rá is játszik a marketinganyagaival. „Nagyon sokszor kapom meg azt a kérdést, hogy miért pont kutyához hasonlítjuk ezeket a robotokat – mondta Körömi János, az Infuze Robotics ügyvezetője, aki szintén versenyzett egy robottal az agility pályán. – Azért pont kutyához, mert a tudatunk ezt a méretet és testfelépítést egy kutyához társítja. Én mindig szoktam mondani, hogy azért ne hasonlítsuk ezeket semmilyen élőlényhez, mert ennek a technológiának nem az a feladata, hogy kiváltsa az igazi kutyákat, akikkel most versenyeztünk, hanem az, hogy segítsen az embereknek olyan nehéz vagy veszélyes környezetben dolgozni, ahol egy kerekes robot például nem képes elmozdulni.”

Ezek lehetnek oktatási célok, hiszen ezekkel az eszközökkel nagyon jól be lehet mutatni például a mesterséges intelligenciát, vagyis a szoftveres részt, a robotikai fejlesztést, valamint magát a mechatronikát, vagyis az építés részt is. A nagyobb méretű robotok pedig képesek nehéz terepen, rossz időjárási körülmények között is automatizált feladatokat végezni, felügyelni területeket vagy akár emberéleteket is menteni.

Magyarországon is mind oktatási, mind munkacélokra vásárolnak robotokat, amiknek az ára a pár millió forint körül indul. A kisebb szürke robotok, amiket a versenyen is láthattunk, Kínából érkeznek, de amerikai, az Nvidia által gyártott csipekre épülnek. A legkisebb és legkevesebbet tudó, főleg inkább promóciós és marketingcélokra alkalmas eszközök ára bruttó 1,8 millió forinttól indul, a nagyobb, mesterséges intelligenciát is futtatni képes, de még kisméretű fejlesztői gépek 5–6 millió forint körül mozognak. Ahogy egyre újabb generációk jelennek meg a piacon, az ár is megy lejjebb, Körömi János azt mondta, a legutóbbi generációváltáskor nagyjából 25 százalékos csökkenést láthattunk. A fenntartásuk nem drága, ha rendeltetésszerűen használják őket.

A világ több nagyvárosában a tűzoltóságnál például már rendszeresített eszköz az ilyen négylábú robot, mert nagyobb súlyt, állva akár 120 kilogrammot is elbír, és viszonylag nagy súllyal képes lépcsőzni is anélkül, hogy elfáradna – ez egy nagyobb toronyházban keletkező tűznél például már emberéleteket jelenthet. Van rajta hőkamera is, amivel átlát a füstön, így azokat a sérülteket is észreveheti, akiket a tűzoltó a rossz látási körülmények között nem, vagy nehezebben. Ilyen helyzetben az is nagy segítség lehet, ha a rászerelt rádión keresztül a tűzoltó információkat kérhet, vagy megnyugtathatja a sérültet, illetve az, hogy a gázszenzora meg tudja mérni a levegő minőségét, és elemezni, hogy milyen gázok vannak jelen.

Más katasztrófahelyzetekben is bizonyítottak már az ilyen eszközök: a törökországi földrengésnél pont a most versenyző Go2-es robotok elődjét vetették be. A LiDAR lézeres radaros érzékelőjük segítségével ugyanis képesek mérni a távolságokat, és háromdimenziós modellt tudnak alkotni egy épületről. Az ilyen modellt tudták aztán elemezni kint a szakértők, és megmondani, hogy biztonságos-e beküldeni az összeomlott házba az embert vagy a mentőkutyákat, ezzel elejét véve annak, hogy életeket követeljen a mentés.

De egy négylábú robot arra is jó például, hogy erőművekben különböző műszerek ellenőrzésére vessék be. A robotban futó, megfelelően tanított mesterségesintelligencia-algoritmus képes megállapítani, hogy a műszerek mit mutatnak, leolvassa őket, és esetenként bizonyos problémákat is meg tudnak oldani, például csapot elzárni vagy kapcsolókat átállítani a hátára szerelt robotkar segítségével.

A négylábú után a következő lépcsőfok a humanoid robot, ami már olyan munkavégzésre is képes, amit kifejezetten az emberi test sajátosságaira szabtak, például magasabb polcokat ér el, amit egy négylábú robot nem tud. „Ez azért fontos, mert a legtöbb környezetet, amiben mozgunk, emberek tervezték ember méretű lényeknek. Ezek a robotok rugalmasan beilleszthetők a legtöbb ipari környezetbe. Itt nem arról van szó, hogy ezek gyártószalagoknál fognak dolgozni, hanem ha valahol éppen probléma merül fel, akkor gyorsan áthelyezhetők és megtaníthatók különböző feladatokra. Azt látjuk, hogy ezek mindenképpen el fognak terjedni, és a célunk az, hogy néhány éven belül egy teljes méretű humanoid robotot olcsóbban tudjunk leszállítani, mint egy új autót” – mondta Körömi János.

Az Infuze Roboticshoz mint a Unitree márka kizárólagos hazai képviselőjéhez heteken belül érkezik az első ilyen humanoid robot, illetve már rendelhető is. Ez még nem teljes méretű lesz, hanem nagyjából 140 centiméteres, és 10 millió forint alatt tervezik tartani az eladási árát.

A Kínából érkező robotokat egyébként jellemzően könnyebb behozni Magyarországra, az USA-ból viszont külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy egy Spotot például kiengedjenek az országból.

„Mi alapvetően a drónszektorban kezdtük a robotikai munkát. Bár sok a közös a két terület között, ez a fajta robotika még egy sokkal kevésbé kiforrott technológia, illetve nem olyan egyértelmű a felhasználási módja, mint a drónok esetében, így még jelentősen bonyolultabb a technológia integrálása egy adott környezetbe – mondta Körömi János. – Azt látjuk, hogy a társadalomban is keresi még a helyét a technológia, de egyre több helyen találkozunk vele, és van bőven érdeklődés. Azt gondolom, ez jó időpillanat arra, hogy a szervezetek elkezdjenek kicsiben ismerkedni ezzel a technológiával. Lehet, hogy egy szervezet még nem most fogja százszázalékosan kihasználni vagy az emberi munkát kiváltani robottal, de most kicsit abban a pillanatban vagyunk, mint amiben két–három éve a ChatGPT-vel voltunk: a geekek már kicsit ismerik, de a robbanás még nem érkezett el.”

Az ilyen, mesterséges intelligenciát használó munkarobotok felhasználására még szabályozás sincs, de a szakma számít arra, hogy a közeljövőben megkezdődik a jogi környezet felépítése is. „Amint néhány éven belül igazán el fog terjedni a technológia, minden bizonnyal hozzá fognak nyúlni a szabályozáshoz a hatóságok, ami szükséges is lesz azon a ponton” – mondta Körömi János.

A civil robotokat viszont már ma is szigorúan tilos bármilyen ártó szándékkal használni, ami már csak a hátborzongató völgy (uncanny valley) miatt is mindenképp megnyugtató. Ez az a jelenség, amikor egy robot már majdnem teljesen emberi (vagy ebben az esetben állati), de még pont annyira nem az, hogy az embernek inkább szorongó érzése lesz ettől a hasonlóságtól, mint kellemes – például ha a Boston Dynamic Spotjához hasonló felépítésű robotokról beszélünk. „Az összes gyártó közösen kiadott ezzel kapcsolatban egy állásfoglalást, és minden egyes vásárlónak alá kell írnia egy nyilatkozatot, hogy amennyiben mégis rossz célra használják ezeket az eszközöket, akkor a gyártó egyrészt megszünteti a teljes értékesítés utáni támogatást, másrészt jogosult leállítani a robotot” – mondta a szakértő.

Attól jelenleg nem kell tartani tehát, hogy terminátorszerű forgatókönyv fog megvalósulni, és a négylábú robotok megtámadják az emberiséget, de pontosabb szabályozásra mindenképpen szükség lesz akkor, amikor ezek a gépek már szélesebb körben is elterjednek.