Megmagyarázta az MTA, miért ajánl csak 80 milliárdot a kormány az akadémia ingatlanvagyonáért

Meg akarja venni a kormány a Magyar Tudományos Akadémia ingatlanvagyonát, amit most az akadémiától 2019-ben elcsatolt HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat használ. Az előzetes becslés szerint az ingatlanvagyon 130,9 milliárd forintot ér, a kormány mégis 80 milliárd forintot kínál érte.

Az MTA szerint ennek az az oka, hogy a kutatóintézeti használat és a törvényi kötöttség értékcsökkentő hatása mellett állami vásárlás esetén a vételárból le kell vonni a tulajdonjog megszerzése óta az ingatlanokon végzett állami beruházások összegét. Ezt a nemzeti vagyontörvény szabja meg. „Így például egy most 13,7 milliárd forintra becsült, néhány éves kutatási épület esetében az építés teljes 5,3 milliárdos költsége levonandó” – írja az MTA.

Az összes érintett ingatlanra nézve ez 20 milliárd forintot is meghaladó tétel. Ha ezt levonjuk az MTA értékbecslés szerinti 130,9 milliárd forintból, 18 százalékra tehető az az értékcsökkenés, ez a kötött kutatóintézeti funkcióból és a foglaltságból ered. „A kínálati ár mindezek ismertében méltányos, miközben a teljes ingatlantömeg jelentős része e feltételek mellett a piacon nem forgalomképes” – írja az MTA.

Az akadémiai törzsvagyon, például a Székház épülete mellé az MTA 2007-ben kapta meg a korábban is a kutatóhelyek által használt, de állami tulajdonban lévő, kutatási célra használt ingatlanokat. A tulajdonba adás célja az volt, hogy a használó, a fenntartó és a tulajdonos egyetlen szervezetben hatékonyan tudjon gazdálkodni a rábízott ingatlanokkal a tudományos kutatás végzése érdekében.

Éppen ezért akarja most az állam felvásárolni az ingatlanvagyont: a kutatóhálózat leválasztásával a kutatóintézetek az akadémiától független irányítás alá kerültek, költségvetésüket az MTA-hoz hasonlóan külön költségvetési fejezetben biztosítja az állam. Az ingatlanok és ingóságok nem követték a hálózat sorsát, azok az MTA köztestületének magántulajdonában maradtak. A Kormány az MTA-törvény módosításával biztosította az ingatlanok ingyenes és határozatlan ideig tartó használatát az intézetek számára, írja az MTA.

Ezzel különvált az ingatlanok tulajdonjoga és a fenntartásukhoz és fejlesztésükhöz szükséges forrás, valamint az intézetek irányítása. A helyzet tarthatatlanságát az MTA beadványára válaszul az Alkotmánybíróság is megerősítette. A jelenlegi struktúrában az MTA tulajdonosi érdekei és a kutatóhálózat fejlesztésének, működtetésének érdekei sok esetben akár egymással ellentétes feladatokat is róhatnak mindkét félre. Ezeket összeegyeztetni, valamint kezelni a mindennapi működés során felmerülő kérdéseket, csak mindkét fél rendkívüli rugalmassága mellett lehetséges. A jelen konstrukció nem alkalmas nagyobb, a kutatási hálózat igényeinek megfelelő beruházások lebonyolítására és az abból eredő tulajdonjogi kérdések kezelésére sem.

Az értékesítendő ingatlanok a 2019 óta törvényi kötelezettségénél fogva ingyenes használatba adott, kutatási célt szolgáló, jelenleg is a kutatóintézetek által használt ingatlanok. Néhány kivételes esetben, ahol a kutatási célú használat nem áll fenn, illetve az Akadémia tulajdonjoga történeti vagy egyéb praktikus okból fenntartandó, ott az Akadémia megtartja a tulajdonát. Az értékesítendő kör tehát nem egyezik meg a törvényi kötelezettséggel a kutatóhálózat használatába adott teljes akadémiai ingatlanvagyonnal, amiről korábban értékbecslés készült.

Az MTA támogatja az ingatlanvagyon eladását, azt írják: az Akadémia számára az elsődleges szempont, hogy hozzájáruljon a kutatóintézetek működtetésének optimális körülményeihez. Ennek egyik fontos feltétele, hogy a tulajdon annak a kezében legyen, aki azt használja, és a fejlesztéséhez szükséges forrásokkal rendelkezik. A kutatási hálózat autonóm működésének is fontos eleme, hogy saját tulajdonnal rendelkezhessen, amelyet korábban a törvény nem tett lehetővé. A jelen állapot hosszú távon fenntarthatatlan, az Akadémia tulajdonosként nem rendelkezik sem a szükséges jogosítványokkal, sem a forrással az ingatlanok fejlesztéséhez, és nem is vállalhatja a felelősséget a tőle függetlenül működő kutatóhálózat ingatlanfejlesztési prioritásainak kialakításáért.

Az Elnökség a november 26-i ülésen nagy többséggel támogatta azt az előterjesztést, ami a Közgyűlés számára a kutatóhálózati ingatlanvagyonra érkezett ajánlat elfogadását javasolja. Az eladásról a Közgyűlés a december 11-ei rendkívüli ülésén dönt.