Szegedi kutatók a migrén nyomában: a molekuláris biomarkerek vihetnek közelebb a gyógymódhoz
2024. október 7. – 12:09
A neurológia egyik legfontosabb betegségének számít a migrén, melytől a világ lakosságának 10-16 százaléka szenved, és a betegség csak Magyarországon több mint 1 millió embert érint – írja közleményében a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat. A témában Magyarországon is folynak kutatások, köztük a HUN-REN–SZTE Idegtudományi Kutatócsoportban is, melynek vezetője azt mondta, azért is fontosak az elért eredmények, mert a migrénnek komoly gazdasági következménye is van. „Mert úgy is fogalmazhatunk, hiába van ott valaki a munkahelyén, ha migrénje van, nem tud érdemben megfelelően dolgozni” – mondta dr. Vécsei László professzor.
A migrén klinikai megjelenési formája szerint két nagyobb csoportra bontható, létezik aurás és aura nélküli migrén. Az aurás migrénnek vannak bizonyos előjelei, illetve a fejfájást kísérő más tünetei is. A migrénre több tényező, köztük a stressz, az alvás minősége és mennyisége, a környezeti faktorok is hatással lehetnek.
A Dr. Vécsei László vezette szegedi kutatócsoport jelenleg a migrén és a kinurenin-rendszer kapcsolatát vizsgálja, amely területtel az eddigi kutatások még kevésbé foglalkoztak. Legfrissebb publikációjukban az ideg- és immunrendszer szerepét tekintették át a kinurenin-anyagcsere változása irányából.
Az egész téma a triptofánnal kezdőik, ami egy esszenciális aminosav, melyet a szervezet a szerotonin (a köznyelv boldogsághormonként ismeri) előállításához használ fel. Triptofánt a szervezet magától nem tud előállítani, azt táplálék útján kell bevinnünk.
A triptofán anyagcseréjének fő termékei is a kinureninek, ez az aminosav döntően ugyanis kinureninné alakul át. A triptofánból a kinurenin-útvonalon keresztül igen változatos biológiai hatású molekulák képződnek, amelyek nagy jelentőséggel bírnak az immunrendszer és az idegrendszer működésében.
Az egyik ilyen metabolit a kinurénsav, amely például gátolja az idegsejtek aktivitását, míg egy másik molekula, a kinolinsav ezzel szemben aktiválja azt. Ezek a molekulák egyúttal fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában is. A szegedi kutatócsoport korábbi klinikai tanulmányaiban a kinurenin-anyagcsere jelentős változását nemcsak a migrénes, de a cluster fejfájásban szenvedő pácienseknél is megállapította.
„Azonban a kinurenin mellett a PACAP nevű peptidnek is fontos szerepe van a migrén kialakulásában” – mondta a közlemény szerint dr. Vécsei László, mivel a vizsgálataik azt bizonyították, hogy a PACAP vérben mért koncentrációja megemelkedik a migrénes betegeknél. A professzor szerint emiatt is van szükség személyre szabott orvoslásra, mert a páciensek csaknem 40 százaléka nem reagál megfelelően a közelmúltban kifejlesztett CGRP-blokkoláson (a CGRP egy olyan fehérje, amely kulcsszerepet játszik a migrén és más típusú krónikus fejfájástípusok kiváltásában és fenntartásában) alapuló migrén elleni gyógyszerekre. Itt azt is meg kell említeni, hogy az egyik kinurénsav-analógjuk képes csökkenteni a PACAP-szintet kísérletes migrénmodellben, amelyről publikáltak is.
A kutatás azt vetíti előre, hogy a beteg egyéni anyagcseréjének és az ehhez kapcsolódó molekuláris biomarkereknek a követése fontos támpont lehet a személyre szabott orvoslásban. A kutatók egyelőre még a kezdeti gyógyszerkutatási fázisoknál tartanak, ezért jövőre még biztosan nem sóhajthatnak fel a jelenlegi gyógyszerekre nem jól reagáló páciensek.
