Genovának, de inkább a klímaváltozásnak köszönhető, hogy még mindig zárva a Margitsziget

Boris és Cassandra éppen egyszerre teszi tönkre a nyárutón a margitszigeti dolce vitát, az Óbudai-sziget kutyás-evezős paradicsomát és a Rómain a hekkezést, és mindezt Genovának (tágabb értelemben a klímaváltozásnak) köszönhetjük, de lehet, hogy a korai virágzású gyümölcsöknek is annyi – írja „hétvégi világvége-elmélkedésében” Bardóczi Sándor Budapest főtájépítésze, aki megpróbálta kontextusba helyezni azt, hogy a klímaváltozás miért nem egyszerűsíthető le a „na és akkor kicsit melegebb lesz, nem kell legalább annyit fűteni” gondolatra.

Bardóczi hosszan magyarázza, hogy a Genovai-öbölben rendszeresen keletkeztek eddig is mediterrán ciklonok, de télen. „Az északról érkező Tél tábornok rendszeresen megpattant az Alpokon, leródlizott a déli lejtőkön az egész nyáron napfényben úszó, és a tenger vizét szépen párologtató azúrpartra, ott megpörgette a meleg, párás légtömegeket mint egy szélforgót és az a rengeteg tenger fölött párolgó víz végül lehullott az Alpokban, többnyire hó formában, sípálya lett belőle” – írta.

Most az látszik, hogy ez az utóbbi időben eltolódott nyár végére, mert „a mediterránum augusztusra már felforr, hatalmas energiák és víztömegek szabadulnak fel a tengerből, amelyeket a messzi észak szunnyadó Tél tábornokának legkisebb tüsszentése vagy horkantása őrülten megpörget, és ez a pörgés iszonyú erővel tolja be a vizet az Alpokba”. A főtájépítész szerint amikor

az Alpok pár nap alatt kap 400 milliméter csapadékot, akkor nincs, nem lesz az a gát, ami megvédi az észak-olasz, a német, osztrák, svájci, cseh, lengyel, szlovén, magyar településeket az árvíztől.

Az pedig csak a „szerencsekerék szeszélyén” múlik majd, hogy épp a Duna, a Visztula, a Moldva, az Elba vagy a Rajna vízgyűjtőjét találja-e el a mediterrán ciklon. Bardóczi szerint idén az észak-olasz, osztrák, cseh települések árvízvédelme sínylette ezt meg, a magyar vízvédelmi rendszer mai szintje elegendő volt a magas árhullám ellen, aminek csak egy részét kaptuk meg. „De nem lesz ilyen szerencsénk mindig” – tette hozzá.

A főtájépítész leírta, hogy az árvíz után most is lezárt Margitsziget, illetve az Óbudai-sziget, valamint a Római-part hullámtérnek számítanak. „Szerencse, hogy az. Több más budapesti hullámtérrel együtt a mi védelmi rendszerünk láthatatlan része, ahova van tere a folyónak kilépni anélkül, hogy lakóterületet veszélybe sodorna, együttesen laposítani tudják az árhullámot” – írta. Szerinte az oroszlán bajszát húzogatjuk ezeknek a területeknek a szalámizó beépítésével, feltöltésével évtizedek óta.

A lezárás oka pedig egyszerű: a hullámtéri területek átnedvesednek, így labilisak lesznek a nagy fák. „A 2013-as nagy árvíz utáni hónapban több hatalmas fa dőlt ki a Margitszigeten, ezért óvatosak a Főkertnél, mikor azt vizsgálják, mikor kapják vissza a stabilitásukat újra ezek a fák, mikor lesz biztonságos alatta héderezni, parkolni, futni, gyereket tologatni újra” – írta. Az árhullám, azaz Boris ciklon pusztítása után hiába kezdett el szilárdulni a föld, jött Cassandra, ami újabb nagy esőket hozott. Bardóczi szerint ennél sokkal aggasztóbb, hogy

az október bizonyos vonásaiban az új április lett idén.

Ennek egyik nyoma, hogy a nyári hősokkban lombjukat levedlett fák a sok esőtől, párától új életre keltek, sőt a jövő évi virágrügyek helyenként most kipattannak. „Tél tábornok ezeket majd szépen elintézi. Azaz a növények egy része fölöslegesen, a tavasz fake news-ának felülve életerőt, energiát pazarol, amiből jövőre a nap végén legyengültebb fák, kevesebb gyümölcs, és elszálló gyümölcsárak lesznek majd. Hát így ” – zárja sorait a főtájépítész.