A magyar kiskamaszok több, mint fele naponta használja a közösségi médiát

Magyarországon a legmagasabb az aktív felhasználók aránya a kiskamaszok között – derül ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb jelentéséből, amiben a 11-15 évesek online jelenlétét vizsgálták.

A felmérést 2022-ben készítették és közel 280 ezer fiatalt kérdeztek meg 44 európai, közép-ázsiai országból és Kanadából. Elsősorban a kamaszok közösségi média használatát vizsgálták, 13 országban pedig az online játékok adták a kutatás fókuszát – utóbbiból a magyar fiatalok kimaradtak.

A WHO szerint a kamaszok körében 7-ről 11 százalékra nőtt azoknak az aránya, akiknél kifejezetten „problémás” a közösségi média használata. Ez azt jelenti, hogy nagyon nehezen kontrollálják a képernyőidőt, idegesek, ha nincs náluk a telefon és akkor is állandóan a közösségi médián jár az eszük, ha épp nem férnek hozzá, akár az iskolában. A jelentés szerint ezek mind olyan jelek, amelyek akár a függőség kialakulására utalhatnak. A legtöbb problémás felhasználó a 13 évesek közül kerül ki.

A jelentés „intenzív” felhasználóként kezeli azokat, akiknek ugyan nincsenek ilyen tüneteik, de szinte állandóan aktívak a közösségi felületeken. „Aktív” használók napi rendszerességgel, az „inaktívak” pedig csak hetente használják az online platformokat kapcsolattartásra.

A WHO felmérése többek között arra jutott hogy,

• a lányok jellemzően inkább a barátaikkal csetelnek, a fiúk pedig inkább online játékokkal játszanak,
• a lányok között több a problémás felhasználó,
• az összesítés szerint a kamaszok 36 százaléka áll folyamatos online kapcsolatban a barátaival – ez az arány a 15 éves lányok között a legmagasabb, náluk 44 százalék,
• a kamaszok harmada minden nap játszik online játékokkal, 22 százalékuk napi négy órát is – ez utóbbi főleg a 13-15 éves fiúkra jellemző,
• 56 százalékkal a magyar kamaszoknál a legmagasabb az „aktív” felhasználók aránya, vagyis ők naponta használják a közösségi médiát. Ez az arány egyébként Tádzsikisztánban a legalacsonyabb, ott 22 százalék.
• Magyarországon az átlagnál kisebb, 7 százalék a „problémás” felhasználók aránya, a legmagasabb értéket Románia érte el 22 százalékkal.

A jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy a „problémásnak” nevezett közösségi média használatnak komoly egészségügyi kockázatai vannak: az érintett gyerekek kevesebbet alszanak, sokáig ébren maradnak a képernyő előtt. Ez hosszútávon kihat a mentális egészségükre és a tanulmányi eredményükre is.

A kockázatok mellett a WHO a közösségi média pozitív hatásaira is felhívja a figyelmet: a jelentés szerint azok a kamaszok, akik egészséges mennyiségben használják, mélyebb barátságokról számoltak be.