Saját időzónát kap a Hold, a NASA már dolgozik a Földtől független rendszer kidolgozásán – jelentette be a NASA. A tervek szerint a Holdon kialakított ökoszisztéma mintájára később akár a Naprendszer további részeire is kiterjesztenék a módszert.
A feladat mindenesetre nem egyszerű: a Föld és a Hold közötti gravitációs különbségek ugyanis befolyásolják az idő mérését. A Földön atomórákat használunk, a Hold gyengébb gravitációja miatt azonban az órák naponta körülbelül 56 mikroszekundummal gyorsabban ketyegnek. Egy mikroszekundum a másodperc milliomod részét jelenti, ami bár felfoghatatlanul kevésnek tűnik, idővel összeadódik, emiatt pedig jelentős navigációs és küldetés-szinkronizációs problémákat okozhat.
„Egy fénysebességgel haladó dolog esetében 56 mikroszekundum elég idő ahhoz, hogy körülbelül 168 futballpálya távolságát megtegye” – szemlélteti a mértékegységeket Cheryl Gramling, a NASA egyik, a projektben illetékes vezetője. Egy kolibri szárnya például másodpercenként körülbelül 50-szer csapkod. Minden egyes csapás körülbelül 0,02 másodperc, azaz 20 000 mikroszekundum. Tehát, bár 56 mikromásodperc aprónak tűnhet, az űrbeli távolságokban nézve viszont mégis jelentős eltolódást okozhat.
A Nemzeti Szabványügyi és Technológiai Intézet (NIST) kutatói egy olyan holdi időkeretet javasoltak, amely a földi UTC-hez hasonlóan működne. Ez biztosítaná, hogy az összes holdi óra szinkronizálva legyen, hogy a Holdon mindenki ugyanabban az ütemtervben dolgozzon. Az elképzelés szerint egy csomó atomórát kellene elhelyezni a holdfelszínen és a Föld körüli pályán, amelyek a földi rendszerektől függetlenül működnének, de továbbra is köthetők lennének az UTC-hez.
Ban Ashman, a fejlesztés egyik vezetője elmondta, a kereskedelmi célú űripar fejlődésével egyre nagyobb szükség van az idő szabványosítására, a jövőben ez lesz a záloga a kutatások fenntartható és rugalmas működésének.
