Tavaly a Tisza magyar szakaszain csaknem megduplázódott a mikroműanyag mennyisége

Rengeteg mikroműanyag van a Tisza vizében és üledékében, de a mellékfolyóin sem jobb a helyzet – írja a 444.

Egy szegedi kutatócsapat öt éven át végzett méréseket a Tisza teljes 962 kilométeres szakaszán. A kutatásuk eredményei szerint:

• 2023-ban átlagosan 70 darab/köbméter mikroműanyag volt a Tisza vizében, a Sajóban 196 darab/köbméter.
• 2023-ban a kutatók is meglepődtek azon, hogy a magyar szakaszokon csaknem megduplázódott a mikroműanyag mennyisége.
• A Tisza mellékfolyóiról általánosságban elmondható, hogy nagyon szennyezettek. 2023-ban a Sajóban 196 darab/köbméter mikroműanyagot találtak, míg például a Hernádban 77 darab/köbmétert.
• A legtöbb mikroműanyagot a szintetikus ruhák mosása termeli.
• A cipők kopása, az autók gumiabroncsainak elhasználódása, az útfestések, az építkezésen használt szigetelő anyagok, a műfüvek és az elhajított műanyag zacskók és palackok mind műanyagot juttatnak a környezetbe.
• a szépségápolási termékekből is származhatnak mikorműanyagok, de ezekből meglepően kevés van a magyar vizekben.
• A szennyvíztisztítás sem tudja teljesen kiszűrni a mikroműanyagokat, de a tisztítatlan szennyvíz is óriási probléma a Tisza mellékfolyóin.

A 21. század tudományosan még nem teljesen megismert problémája a mikroműanyagoké, vagyis az 5 milliméternél kisebb plasztikdarabkáké, amik között van olyan, amit már eleve ilyen méretben gyártanak le (pl. kozmetikai termékekben található mikrogömbök, csillámok), a többi pedig nagyobb műanyag termékek roncsolódása révén jön létre. Ilyen például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár hetvenezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyókba, és ott is maradnak, ugyanis 500-1000 évig nem bomlanak le. A témáról ebben a cikkben írtunk részletesebben.