Egy orosz mesterséges intelligencia éppen kinyírja az online pókert

Az online póker a kétezres évek elejének nagy felfutása („Megadta, Klárikám, megadta!”) után a koronavírus-járvány idején ismét nagyon népszerű lett, mára viszont sokan úgy gondolják, hogy a játék a végnapjait éli. Ennek az oka a mesterséges intelligenciát alkalmazó pókerrobotok előretörése, amik emberi ésszel felfoghatatlan mennyiségű játékot képesek lejátszani, fáradhatatlanok, nem hagy ki a figyelmük, és hosszú távon gyakorlatilag verhetetlenek. A Bloomberg oknyomozása az egyik legprofibb botfarmnak járt utána: az orosz BF Corporationnek, aminek a mesterséges intelligenciája már több mint egy évtizede fosztogatja az online játékosokat, ez alatt becslések szerint több tízmillió dollárt kaszált. A cég ma már nemcsak pókerre, hanem más online játékokra is árulja a botjait.

Az online pókerboom 2003-ban robbant be, amikor Chris Moneymaker megnyerte a World Series of Poker versenyt (WSOP) Las Vegasban. (Igen, tényleg ez a neve, hogy pénzcsináló, nem felvett művésznév; az ősei pénzverdét üzemeltettek, innen a név, amit németről angolosított a család, miután kivándoroltak Amerikába.) A férfi világszerte sok millió amatőrt inspirált arra, hogy szerencsét próbáljon a játékban, és az online pókeroldalak is megszaporodtak, hogy ezt megkönnyítsék. A hobbijátékosok szívesen költötték a pénzüket, hogy próbára tegyék a képességeiket, és egyszer talán maguk is kijussanak a World Series of Pokerre.

Ebben az időszakban a kezdetleges mesterséges intelligenciát használó szoftverek már elkezdtek beszivárogni az online játékokba. A Morgan Stanley elemzői 2019-ben arra figyelmeztettek, hogy a mesterséges intelligencia egzisztenciális fenyegetést jelent az online pókerpiacra, ami még ma is körülbelül 3 milliárd dolláros forgalmat bonyolít le évente. A jelentés szerint nem az a kérdés, hogy az emberfeletti képességekkel bíró pókerbotok megjelennek-e az online szférában, hanem az, hogy mikor.

Tiltott, tűrt, támogatott botok az online pókerben

Ma már világos, hogy ez a nap azóta már elérkezett. A Carnegie Mellon Egyetem által fejlesztett bot 2019-ben legyőzött öt profi játékost, a fejlett pókerszoftverek pedig néhány száz dollárért elérhetők bárkinek. A pókeres fórumokon a játékosok egymásra szórják a vádakat, hogy botokat használnak, annak ellenére, hogy az összes nagy platform jó ideje zéró toleranciát hirdetett az ilyen csalásokkal szemben. A Bloomberg cikke szerint azonban nem minden felületen tiltják a botokat, hiszen bizonyos szempontból hasznosak is lehetnek: biztosítják a likviditást, vagyis ebben az esetben azt, hogy mindegyik online szobában legyen mindig, a nap minden órájában játék, és a valódi játékosoknak ne kelljen üres virtuális kártyaasztalok mellett várakozniuk. Ez egy ideig teljes mértékben kifizetődő az online felületeknek még akkor is, ha a forgalmat részben a botok generálják.

A BF Corporation története különösen érdekes: a csoportot Omszk városában alapították matematikus és programozó diákok, akik a póker matematikai megközelítésére specializálódtak. Hosszú távon ez a játék nem szerencse kérdése, és a legfontosabb előny a matematikai tehetség: a kassza megnyerésének valószínűségének kiszámítása olyan változók alapján, mint a kézerő, a játékosok száma és az asztalnál elfoglalt pozíció. Az omszki csoport olyan sikeres szoftvereket hozott létre erre, hogy azok ma már az egész online pókerpiac létét veszélyeztetik, annyira stabilan megverik az emberi játékosokat.

Az omszki egyetemistákat annyira fellelkesítette az online pókerboom, hogy megpróbáltak a játékból pénzt keresni. A környéken a főiskolák és egyetemek jellemzően erős tudományos és technológiai oktatást nyújtottak, a bérek pedig elég alacsonyak voltak ahhoz, hogy vonzóvá tegyék a szerencsejátékokat a fiatalok számára. Oroszországban több pókerkollektíva is létrejött, de a BF Corp alapítói kicsit más irányt választottak ahhoz, hogy hozzájussanak az online játékosok pénzéhez.

A diákok pénzt kértek kölcsön a szüleiktől, és beszervezték a barátaikat is, majd edzeni kezdték őket a játékra. Egy egyetemi oktató is jelentkezett, hogy valószínűségszámításból órákat adjon nekik, mások játékelméletre tanították őket. Egy-két év alatt akkorára nőtt a hálózat, hogy minden este 50 diák érkezett a kollégiumba éjszakai műszakra – ekkor az omszki csapat még csak hagyományos formában játszotta az online pókert.

A pókeroldalak ugyanúgy működtek, mint most: a játékosok regisztráltak, pénzt töltöttek fel, és csatlakoztak egy digitálisan renderelt zöld asztalhoz. A szoftver kevert és osztott, a játékosok láthatták ellenfeleik döntéseit – emelés, megadás, dobás –, de a lapjaikat nem. Néhány dollártól pár ezerig bármennyi pénz foroghatott kockán egy-egy leosztásnál, a helyszíntől és a versenytől függően. Mindenkit csak keresztnévvel vagy álnévvel azonosítottak, és általában egy rajzfilmfigura volt a profilképük. A munka után egy kis levezető esti pókerezésre bejelentkező amerikaiaknak fogalmuk sem volt arról, hogy matematikából, valószínűségszámításból és játékelméletből fekete öves orosz gyerekek ellen játszanak.

Hamarosan egy másik szibériai műszaki főiskoláról is csatlakoztak a csoporthoz, sőt, a diákok külső befektetőt is szereztek: Szvjatoszlav Kapusztyint, egy helyi ingatlanmágnást. Profi játékosokat is toboroztak, köztük Petr „Rusz” Vlasenkót, aki megnyerte a 2006-os PartyPoker St. Petersburg Opent, és mellékállásban félprofikat tréningelt 1000 dolláros díjazásért. Vlasenko matematikai megközelítést dolgozott ki az egyes leosztások esélyeinek felmérésére. Omszkba érkezett, ahol a csoport egyik alapítója rávette: tanítsa meg módszerét egy programozónak, abban a reményben, hogy olyan szoftvert hozzanak létre, amely képes lemásolni Vlasenko képességeit. Végül a játékos a csapat meghatározó tagja lett.

A botok megtanultak hazudni

Egy pókerbot megalkotása bizonyos szempontból bonyolultabb, mint olyan szoftvert létrehozni, ami meg tudja verni az embert sakkban vagy góban. Egy pókerjátszmában akár 10 játékos is részt vehet, és minden résztvevőnek több döntéssel kell szembenéznie: emel-e, bedobja-e a lapjait, megadja-e a más által megszabott tétet. Meg kell tippelni, milyen lapjai vannak az ellenfeleknek, következtetéseket kell levonni a viselkedéséből (akár online is), és meggyőzően blöffölni a saját lapokkal kapcsolatban – vagyis hazudni. Azok a számítógépek pedig, amiket arra terveztek, hogy hatalmas adathalmazokat dolgozzanak át, nem jók ebben.

2012-re az omszki csapat létrehozta az addig ismert legprofibb pókerszoftvert, és a nagyobb online kaszinókban szerencsésen alkalmazták is. Alig néhány év alatt sikerült leváltaniuk a játékosokat robotokra, amik milliónyi lehetséges forgatókönyvet képesek végigpörgetni, hogy megtalálják a legjobb lépést, és amiket pókerjátszmák millióin, egy 3 terabyte-nyi adathalmazt kitöltő adatbázison tanítottak. Az omszki csapat 2012-ben és 2013-ban Neo Poker Lab néven indult az egy rangos számítógépes pókerversenyen. Két vezető kutatási központtal – a pittsburghi Carnegie Mellonnal és az Albertai Egyetem Computer Poker Research Groupjával –, valamint más válogatott akadémikusokkal versenyeztek.

A Neo botja játékelméletet használt, vagyis nagyjából képes volt rájönni, mi a racionális viselkedés egy olyan helyzetben, ahol minden résztvevő döntéseinek eredményét befolyásolja a többiek lehetséges választása.

A pókerre alkalmazva a játékelmélet segít a számítógépeknek leküzdeni fő gyengeségüket: a hazudozást.

Az orosz bot képletei pontosan kiszámították, hogy mikor és milyen intenzíven kell blöffölni a győzelem esélyének maximalizálása érdekében, miközben minimalizálták az árulkodó játékmintákat, amik segíthetnének az ellenfeleknek kitalálni, milyen lapok vannak a bot kezében. A BF Corp rendszere 2013-ban meg is nyerte a versenyt az Albertai Egyetem csapatával szemben.

Ez meghozta az első sikert az orosz csapatnak: amerikai szerencsejáték-fejesek fektettek be a rendszerükbe. A Bloombergnek egyikük azt nyilatkozta, nem volt tisztában azzal, hogy a Neo Poker Lab odahaza online pókerre szakosodott botokat üzemeltet. A pénzükkel megtámogatott projekt, egy pókertréningező játék azonban nem lett siker, így a befektetők lassan kihátráltak a Neo mögül.

2015-ben az Albertai Egyetem programozói létrehozták a Cepheus botot, ami állításuk szerint képes volt bármilyen hosszú távú, kétjátékos Limit Hold ’em partit megnyerni. Az áttörés előtt az online pókeroldalak nem nagyon foglalkoztak a botokkal, azok ugyanis nem voltak elég fejlettek ahhoz, hogy nagy fejtörést okozzanak. 2015-ben azonban biztonsági intézkedéseket kezdtek el bevezetni a botok észlelésére és kizárására. Ma már gyakorlatilag az összes pókeroldal tiltja a botokat a használati feltételeiben, és zárolja a számláit, lefoglalja a pénzét bárkinek, akit azzal gyanúsítanak, hogy alkalmazta őket.

Egy mai, fejlett botot azonban nem egyszerű felismerni. A legjobb profik a játékelméleti szempontból optimális pókerstratégiához nagyon közel tudnak játszani, így a nyerési arány vagy a játékstílus szűrése nem elég a botok kiszűréséhez. Kezdetben az oldalak olyan módszereket próbáltak ki, mint például az online csetcsatornák figyelése: azt próbálták lenyomozni, hogy a játékosok úgy beszélnek-e egymással, mint a valódi emberek, illetve a kurzormozgásokat is nyomon követték, hogy az megfelel-e az emberek egérhasználati stílusának. A BF Corp azonban ezekre is felkészült: a botokat emberi játékosnak álcázták, valóshoz hasonló egérmozgásokkal, késleltetett döntéshozatallal és akár online cseteléssel is. Az iparág reagálni próbált erre a csalási módszerre, de a BF Corp mindig egy lépéssel előrébb járt, folyamatosan fejlesztve a technológiát.

Egy pókerjátékos játékstílusa olyan egyéni, mint egy ujjlenyomat. Több száz leosztásban nincs két ember, aki mindig pontosan ugyanazt a döntést hozná. Az online pókertermek ebbe kapaszkodtak bele, mintázatokat kerestek a játékosok viselkedésében, és ha azt észlelték, hogy két játékos ugyanolyan ütemben dob, passzol és emel, akkor megjelölték őket. Ha még több ilyen játékost észleltek, akkor sejteni lehetett, hogy botfarmmal van dolguk.

Ez egy idő után nagy problémát kezdett jelenteni az orosz csoportnak. A csapat vezetői elkezdték kiszervezni a botfiókok működtetését olyan partnereknek, akik fizettek a szoftverhez való hozzáférésért, amit a csoport belsőleg „agynak” nevezett. Ez idő tájt kapta a csoport a Bot Farm Corporation nevet. Különféle agyakat kínáltak a partnereknek a magas vagy alacsony téttel zajló játékokhoz, vagy olyan változatokhoz, mint az Omaha vagy az ötlapos stud.

Ekkoriban a BF Corp rendszere már nagyon népszerű volt: Kanadában, Kínában, Indiában, Lengyelországban és Svédországban is használták virtuális magánhálózatok vagy helyi SIM-kártyák segítségével, hogy álcázzák a szolgáltatók valós helyét. Az első partnerek jelentős része orosz pókerjátékos volt. 2018 körül az alapítók úgy döntöttek, hogy a szoftvereiket számítógépes és okostelefonos alkalmazásként is értékesítik, így az ügyfelek maguk dönthetik el, hogyan használják a technológiát. Úgy fogalmaztak: most már nem aranyat ástak, hanem a lapátot adták el ahhoz, hogy más tudjon ásni. Ekkor már évente több mint 10 millió dollárt kerestek azzal, hogy hozzáférést biztosítottak a rendszerükhöz.

Ekkoriban jöttek rá az oroszok arra is, hogy kiaknázhatják, hogy egyes online pókeroldalak üdvözlik a likviditást nyújtó botokat a felületükön. 2020-ban létrehozták a Deeplay nevű céget, ami elméletben segített az üzemeltetőknek: a botok különböző stratégiákat alkalmaztak a játékon belüli egyensúly fenntartására, azaz segíthetnek a tulajdonosoknak új tagokat bevonzani, mivel gondoskodnak arról, hogy mindig legyenek aktív asztalok, amikhez csatlakozni lehet. A Bloombergnek egy volt Deeplay-alkalmazott azt mondta: a botok játékszintjei állíthatók voltak, így az üzemeltetők maximalizálhatták a játékosok idejét az oldalon, ez pedig azzal is járt, hogy végső soron több pénzt költöttek a játékban.

Ma már esélytelen, hogy egy átlagos pókerjátékos meg tudja állapítani, valódi emberrel vagy bottal játszik-e. Bár, ahogy korábban említettük, elméletben az összes nagy pókeroldal tiltja a botok használatát, a Bloomberg oknyomozása szerint sokan mégis alkalmazzák őket azért, hogy a játékosok minél több időt töltsenek, és minél több pénzt költsenek az oldalon. Több játékos szerint az ilyen megoldások az online póker halálát fogják elhozni, és ez már nem is a távoli jövő zenéje – lehetséges, hogy ezt jelzi az is, hogy a koronavírus-járvány lecsengése óta az online pókerjátékosok száma jelentősen zuhan, és nem látszik megállás a jelenségben.