Durván kiugró esőzések jönnek a Szaharában, ami komoly változást jelez a Föld légkörében

A Föld egyik legszárazabb térségében észleltek váratlanul sok csapadékot, olvasható a Severe Weather cikkében. Augusztusban és szeptemberben a sivatag bizonyos részeire a szokásos havi csapadékmennyiség 500 százaléka érkezhet az oldal szerint. Az ilyen kiugró esőzések általában azt jelzik, hogy valami változik a Föld légkörében.

A 9,2 millió négyzetkilométeres sivatag nemcsak a legnagyobb és a legforróbb a világon, de egyúttal az a hely is, ahol a legkevesebb csapadék esik a bolygón. A Szahara egyébként nem volt mindig forró pusztaság, tízezer éve még zöld terület volt tavakkal, folyókkal és burjánzó növényzettel. A Föld pályájának változásai azonban eltolódást okoztak a világ időjárási mintázatában. Ez pedig az addig zöldellő régiót hirtelen a Föld egyik legszárazabb területévé változtatta.

Azóta alig van itt csapadék, míg Afrika egyenlítő menti részén esik a legtöbb eső. Ez utóbbi szakasz a Belső-trópusi összeáramlási zóna, amely mentén rengeteg felhő csoportosul. Ez befolyásolja az időjárást a trópusi országokban, de hatással van a világ éghajlatára is.

Ez a zóna tolódott el északra, ami miatt a Szaharába is több eső jutott.

Az előrejelzések alapján a következő bő két hétben többévnyi csapadék fog esni egyes részeken. A Szahara nagy részén normális esetben évente kevesebb mint 25 milliméter csapadék esik. A déli részek mentén időnként ez több, mert az összeáramlási zónának alapból is van egy kis mozgása. A sivatag nagy részén azonban nemhogy minden évben, de talán még évtizedenként sem esik eső egyáltalán.

Legutóbb 1994-ben történt hasonló kiugrás az 1970 óta mért adatok szerint. Úgy tűnik, hogy az idei augusztus-szeptemberi időszak hasonló számokat hozhat. A kutatóknak még nincs meg minden idei adata, ezért még frissítik az eredményeket. Egy valami azonban biztosnak tűnik: az ilyen erős időjárási anomáliák a globális időjárási rendszer fokozott instabilitását jelzik.