Háromszorosára nőhet az évszázad végére azoknak a száma, akik a hőség miatt halnak meg Európában

Háromszorosára emelkedhet a hőség okozta halálesetek száma az évszázad végére Európában, írja a Guardian. Egy friss kutatás azt mutatja, a halálesetek aránytalanul nagy mértékben emelkedhetnek majd a dél-európai országokban, mint például Olaszországban, Görögországban és Spanyolországban.

A kihűlés egyelőre több embert öl meg Európában, mint a hőség, és egyesek azzal érvelnek, hogy az éghajlatváltozás a társadalom javát szolgálhatja azzal, hogy legalább a kihűléses halálesetek csökkennek. A Lancet Public Health folyóiratban megjelent tanulmány azonban azt állapította meg, hogy a halálesetek száma lépést tart a melegedő időjárással, sőt: a hőségre érzékenyebb, idősödő emberek miatt még emelkedhet is. Ha pedig a globális felmelegedés eléri a legrosszabb forgatókönyvet, vagyis a 3 vagy 4 fokos emelkedést, a hőség miatt jóval többen halhatnak meg, mint amennyivel csökken a kihűlés miatti halálesetek száma.

A tanulmány szerint jelenleg Európában 44 000 ember hal meg a hőség miatt évente, egy 3 fokos átlaghőmérséklet emelkedés esetén ez 129 000-re nőhet. 2100-ra a hideg és a hőség együttes áldozatainak száma 407 000-ről már évi 450 000-re emelkedhet. Ez még akkor is bekövetkezhet, ha a világ vezetői elérik a 2015-ös párizsi megállapodás célját, vagyis, hogy az iparosodáshoz képest 1,5 foknál állítsák meg a Föld melegedését.

A kutatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy az éghajlatváltozás „példátlan kihívások elé állíthatja” a közegészségügyi rendszereket, különösen a hőhullámok idején.

„Ez a kutatás emlékeztet arra, hogy hány életet kockáztatunk, ha nem cselekszünk elég gyorsan az éghajlatváltozás ellen” – mondta Madeleine Thomson, a Wellcome egészségügyi kutatóintézet éghajlati hatásokért és alkalmazkodásért felelős vezetője, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Thomson hozzáteszi, a halálesetek megháromszorozódása „még csak nem is a teljes kép”: sok kutatás ugyanis a szélsőséges hőséget vetélésekkel és rosszabb mentális egészséggel is összefüggésbe hozza. „És ott vannak a közvetett hatások. Már láttuk, hogy a szélsőséges hőséges események hogyan okozhatnak terméskiesést, erdőtüzek pusztítását, károsíthatják a kritikus infrastruktúrát és sújtják a gazdaságot – mindezek pedig kihatással lesznek az életünkre” – mondta Thomson.

A kutatók arra ösztönöznék a kormányokat, hogy fontolják meg a halálesetek számának csökkentését célzó szakpolitikákat, például ruházzanak be kórházakba, szigeteljék az épületeket. Szerintük ahhoz, hogy elkerüljük a legrosszabb forgatókönyvet, alapvetőnek kell lennie, hogy a kormányok a probléma gyökerét, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását kezeljék.

A globális felmelegedés mindeközben példátlan ütemben gyorsul. A 2015-ös párizsi megállapodás szerint a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fok alatt kell tartani, de inkább valahol 1,5 fok környékén. Ehhez képest egy idei jelentés szerint 2023 végére az emberi tevékenység már 1,31 fokkal az iparosodás előtti szint fölé emelte a hőmérsékletet. Közben a bolygó összesen 1,43 Celsius-fokkal lett melegebb, ha figyelembe vesszük az olyan egyéb jelenségeket, mint az El Niño – ezek nem emberi tényezők, de hozzájárulnak a hőmérséklet emelkedéséhez.

A kánikula miatt itthon is jelentősen megnőtt azoknak a száma, akit a hőség miatt kellett kórházba szállítani. Múlt pénteken például az előző év azonos napjához képest 40 százalékkal többen kerültek kórházba az extrém forróság miatt.