Vasárnap és hétfő éjjel is látványos csillaghullást lehetett látni Magyarországról

Augusztus 12-én hétfőn volt a Perseidák idei maximuma, vagyis a hétfő hajnal mellett hétfő este látszottak leglátványosabban a hullócsillagok az égen. A Hold amúgy is gyenge, de hétfőn 22:49-kor nyugodott le, utána pedig semmi nem gátolta a hullócsillagok meglesését – írta a Svábhegyi Csillagvizsgáló sajtóközleménye.

A vasárnap éjszakai hullócsillagokról Magyarországon számtalan jó képet készítettek, például ezt:

A Svábhegyi Csillagvizsgáló szerint a Perseidák meteorrajhoz tartozó hullócsillagok többsége viszonylag halványabb, 2 magnitúdó körüli, így érdemes vidéki, fényszennyezéstől mentes égbolt alá utaznunk, ha igazi csemegére vágyunk. A szerencsésebbek még néhány szép, fényesen izzó tűzgömböt is láthatnak.

A Perseida meteorraj hullócsillagai a Perseus csillagkép északi részén fekvő radiánspontból látszanak szétfutni. A radiáns hajnalra egészen magasan a fejünk fölé, közel 70 fok magasra emelkedik északkeleten. Hajnalban a Föld is úgy fordul, hogy jobban összegyűjti a pályája mentén a meteorokat, így a legtöbb, óránként akár 75-100 hullócsillagot hajnalban van esélyünk megpillantani. Este ennek legfeljebb a fele várható.

A Perseidák meteorraj meteoroidjai a 109P/Swift-Tuttle üstökösből származnak. Ez az üstökös átlagosan 133 évenként kerüli meg a Napot. Az üstökösből kipöfékelt porszemcsék az üstökös pályája mentén eloszlanak, és az üstököshöz hasonló sebességgel tovább keringenek a Nap körül.

Amikor Földünk keresztezi az üstökös pályáját, a pálya mentén 59 km/másodperces sebességgel haladó porszemcsék ütköznek a Föld légkörével. Az apró ütköző testek rendkívül nagy sebességük miatt ionizálják a felsőlégkör gázmolekuláit, amik látványos felfénylést, ioncsatornát képeznek. Ezt látjuk a földről, akár sok tíz kilométeres távolságból hullócsillagnak.

Az üstökös utoljára 1992-ben járt napközelben, legközelebb pedig 2126-ra fog minket meglátogatni. Az üstökös helyzete természetesen a Perseidák meteorraj aktivitására is hatással van. Üstökös közelében a legaktívabb a raj, majd ahogy távolodik a kométa, a csillaghullás intenzitása is csökken. Most épp ebben a lassú csökkenésben járunk, így unokáink már nem fognak olyan szép Perseida-hullást látni, mint mi.

Vasárnap egyébként Európa számos pontján egyszerre lehetett látni a sarki fényt és a csillaghullást, ez a kép például Németországban készült: