Mind a négy magyar versenyző érmet nyert a kémiai diákolimpián

Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban rendezték idén az 56. Nemzetközi Kémiai Diákolimpiát, 84 ország 327 versenyzőjével. Ez a verseny kizárólag egyéni, így nincs nemzetek közötti vetélkedés jellege. Mind a négy részt vevő magyar fiatal éremmel térhetett haza: Éger Viktória Bernadett és Viczkó Csaba Péter (mindketten az ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium diákjai) ezüstérmet, míg Erdélyi Kata (Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium) és Perényi Attila (Budapesti Szilágyi Erzsébet Gimnázium) bronzérmet nyertek teljesítményükkel.

A diákok és kísérő tanáraik mellett még 13 magyar kémikus vett részt a rendezvényen, a feladatokat összeállító és a megoldások javítását végző, 43 tagú tudományos bizottság tagjaként, amelynek alelnöke Dr. Magyarfalvi Gábor, az ELTE Kémiai Intézetének oktatója volt.

Az első kémiai diákolimpiát 1968-ban, Prágában szervezték Csehszlovákia, Lengyelország és Magyarország részvételével, és hazánk azóta kivétel nélkül minden rendezvényen képviseltette magát, négy alkalommal házigazda is volt (utoljára 2008-ban). A kialakult szokások szerint a szervező lényegében meghívja a világot az eseményre: országonként négy diák és két kísérő minden, a helyszínen felmerülő költségét fedezi. A feladatok összeállítását általában a házigazda ország szakembereiből álló tudományos bizottság végzi – idén azonban ebben segítséget kértek a helyiek.

Magyarország és Szaúd-Arábia között bő évtizedes múltra tekint vissza az együttműködés a diákolimpiai felkészítésben. Ennek részeként magyar kémikusok rendszeresen tartanak kémiaórákat Rijádban és Budapesten is tehetséges szaúdi diákoknak. Ez az együttműködés lépett új szintre a 2024-es diákolimpia szervezésénél, amelyben a magyar részről olyan kémikusok kaptak meghívást a tudományos bizottságba, akiknek jelentős korábbi nemzetközi versenyzői vagy szervezői tapasztalatuk volt.

Az évek során a részt vevő országok köre fokozatosan bővült. Európa lényegében valamennyi országa küld csapatot, idén egyedül Svédország maradt távol. Még Liechtensteinből is érkezett egy versenyző, ami igen dicséretes, hiszen a törpeállam teljes lakossága nagyjából Szigetszentmiklóséval egyezik meg. A rendszeres résztvevők közül Izrael részvételét a gázai háború hiúsította meg. Oroszország és Fehéroroszország diákjai a sportversenyekhez hasonlóan egyéni indulóként, országmegjelölés nélkül vettek részt az idei versenyen. Ghána, Irak, Jordánia és Marokkó képviselői pedig megfigyelőként voltak jelen, ők diákokat először jövőre küldenek majd.

Maga a verseny két részből áll: egy laboratóriumi gyakorlati, illetve egy elméleti fordulóból. A versenyző diákok a feladatsorokat az anyanyelvükre lefordítva kapják meg, a javítást a tudományos bizottság végzi, ezért a kérdések összeállításánál nagyon ügyelni kell arra, hogy a helyes válaszokat a kémia nyelvektől független jelrendszerével maradéktalanul le lehessen írni. A feladatok kidolgozásához másfél éves előkészítő munka szükséges, végleges formájukat az összes résztvevő ország egy-egy képviselőjéből álló testület fogadja el a helyszínen.

A gyakorlati forduló július 24-én délelőtt volt a King Saud egyetem laboratóriumaiban. A feladatokon félórás szünettel összesen öt órát dolgozhattak a diákok. Ehhez mind a 327 versenyző pontosan ugyanolyan eszközöket kapott, és pontosan ugyanannyi laborhelyen dolgozhatott. Két kísérletsort kellett elvégezni: az elsőben különböző pH-kon eltérő színű anyagokat kellett azonosítani úgy, hogy hozzá az oldatok összeállításának megtervezése is a diákok feladata volt. A második feladatban a hipermangán néhány kevésbé ismert reakcióját tanulmányozták úgy, hogy az egymással reagáló anyagok tömegét határozták meg mérleg segítségével.

Az elméleti feladatsort két nappal később, július 26-án írták a diákok, ezek megoldására szintén öt órájuk volt. Az egyetem bejárati csarnokát nagyon látványosan alakították át erre az alkalomra:

A diákoknak kilenc problémát kellett megoldaniuk a kémia legkülönbözőbb területeiről, ezek között voltak a házigazda országhoz köthetők is: egy a sáfrányban megtalálható jellegzetes vegyület szerkezetével foglalkozott; míg egy másiknál egy olyan ipari folyamat leírása volt a cél, amelyet az idei olimpiai fő támogatója, a SABIC nevű szaúdi vegyipari cég szakemberei dolgoztak ki korábban.

A diákok által elkészített megoldásokat a tudományos bizottság tagjai pontozzák, de a kísérő tanárok is megkapják a saját diákjaik munkáit. Az olimpia egyik legérdekesebb folyamata az arbitrálás: ekkor a tudományos bizottság tagjai és a részt vevő országokból érkező tanárok megegyeznek abban, hogy egy-egy diák megoldására hány pontot lehet adni. Ennek van online és személyes megbeszélésen alapuló része is.

Az olimpián a diákok Rijád néhány nevezetességét is megnézhették, és lovas-, solymász- és kézműves bemutatón is részt vettek. Itt vált nyilvánvalóvá, hogy a szaúdi királyság társadalma mennyire gyorsan változik. Az országban néhány éve még bűncselekmény volt a zenehallgatás nyilvános helyeken, az olimpia egyik programján viszont a résztvevőket szállító buszon az utasok holland europop zenére buliztak.

A következő kémiai diákolimpiának 2025 nyarán az Egyesült Arab Emirátusok ad majd otthont.