Felerősíti a szélsőséges politikai üzeneteket a közösségi média algoritmusa
2024. július 21. – 11:16
Egy friss tanulmány szerint a közösségi média algoritmusai előnyben részesítik bizonyos politikai erők szponzorált posztjait, akkor is, ha azonos összeget költenek el a hirdetésre, írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. A PNAS Nexus folyóiratban megjelent tanulmány szerint jelentős eltérések vannak a hirdetések hatékonyságát illetően, az algoritmusok pedig a szélsőségesebb üzeneteket részesítik előnyben.
A milánói Politecnico di Milano, a müncheni Ludwig Maximilians Universität és a torinói CENTAI intézet közös kutatása több mint 80 ezer politikai hirdetést elemzett Facebookon és Instagramon a 2021-es német választások előtt. A hirdetéseket csoportosították aszerint, hogy milyen irányultságú pártok fizették őket. A megvizsgált posztok több mint 1,1 milliárd megjelenést generáltak a több mint 60 millió szavazásra jogosult választónak.
A kutatásból kiderült, hogy a pártok több mint 70 százaléka használt felhasználóprofilozást a hirdetéseiben, vagyis megadta, hogy milyen korú, nemű, lakhelyű és érdeklődésű embereknek szeretnék megjeleníttetni a posztjaikat. A hirdetési költségek változásai azt mutatták, hogy nem minden párt ért el azonos eredményt azonos költségvetés mellett.
A szélsőjobboldali AfD volt a leghatékonyabb, a párt hirdetései csaknem hatszor annyi embert értek el, mint az azonos költségvetéssel dolgozó többi párt hirdetései. A zöldek voltak a vizsgált pártok közül a legkevésbé költséghatékonyak.
„A reklámok nagyobb sikere azzal magyarázható, hogy a populista pártok által hirdetett politikai narratívák általában nagy figyelmet kapnak a közösségi médiában. Következésképpen az algoritmusok előnyben részesítik az ilyen tartalmú kampányhirdetéseket” – mondta Francesco Pierri, a tanulmány egyik vezető kutatója.
A kutatásból kiderült, hogy minden vizsgált párt esetében eltérések mutatkoztak a célközönség és a ténylegesen elért közönség között. Míg a legtöbb párt a vártnál fiatalabb közösséget ért el, a szélsőjobboldali csoportosulásoknál ennek az ellenkezője történt. Pierri és kollégái feltételezik, hogy a hirdetéselosztás algoritmikus torzítása az ismert szavazók viselkedésén alapul.
„Szisztematikus elfogultságot látunk a különböző pártok politikai hirdetéseinek elosztásában. Ha egy meghatározott közönséget céloznak meg, vagy politikai kérdésekben ellentmondó üzeneteket küldenek különböző csoportoknak, az korlátozhatja a hátrányos helyzetű csoportok politikai részvételét” – mondta Pierri. „Még rosszabb, hogy a platformok által használt algoritmusok nem teszik lehetővé a torzítás ellenőrzését. Ha például egyes pártok szisztematikusan magasabb összeget fizetnek a hasonló hirdetésekért, az károsítja a politikai versenyt. A tisztességes és kompromisszumok nélküli választás biztosítása érdekében nagyobb átláthatóságra van szükség a politikai hirdetéseket megjelenítő platformoktól.”
Nem meglepő, hogy a közösségi médiában megjelenő, célzott politikai reklámok komoly aggodalmakat váltottak ki a politikai szereplők, a kutatók és általában a társadalom körében. Egyre többen szabadalmazzák, hogy a választási hirdetések ezen formája sokkal jobban ellenőrizhető legyen, hogy a demokratikus integritás megmaradjon.
