Sokan be vannak oltva, mégis egyre több itthon a szamárköhögéses beteg

Magyarországon is egyre több szamárköhögéses esetet jelentenek, arról megoszlanak a vélemények, hogy egyelőre kell-e aggódni – az viszont biztos, hogy a környező országok némelyikében drámaian megnövekedett az esetszám. Itthon a szamárköhögés ellen kötelező a védőoltás gyerekkorban, de az újfajta vakcina hatásossága gyorsan romlik, így felnőttkorban is ajánlott lehet az oltás, főleg akkor, ha valaki gyakran mozog csecsemők közelében.

2024. július 1–7. között tizenhét szamárköhögéses beteget jelentettek az orvosok a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatközlése szerint, ezek közül egyelőre négyet sikerült vizsgálattal igazolni, a többieknél még folyik a laboratóriumi vizsgálat. 2024 első 25 hetében összesen 96 megbetegedésről tud a hatóság. A hazai és európai adatok alapján az esetszámok növekedésére lehet számítani, különösen azért, mert míg korábban nagyon ritka volt a betegség, nem kellett rá gondolni, most már könnyebben számba veszik az orvosok a differenciáldiagnosztikai lehetőségek között, írta a Telexnek Rósa Ágnes, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének alelnöke.

Jelenleg egész Európában növekszik a betegek száma, az NNGYK szerint a környező országokban, például Szerbiában és Horvátországban már járványos a helyzet. Itthon is emelkedett az esetszám az elmúlt hónapokban, a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján is kezeltek súlyosan beteg gyereket szamárköhögéssel.

Sokan haltak meg, aztán jött az oltás

A szamárköhögés vagy pertussis egy potenciálisan halálos betegség, a Bordetella pertussis vagy a B. parapertussis baktérium okozza, és a csecsemőkre a legveszélyesebb. Először 1578-ban írták le, ekkor Párizsban okozott járványt. A kórokozót 1906-ban azonosították, és az 1940-es években fejlesztettek ellene először vakcinát. Az oltás kifejlesztése előtt a pertussis a csecsemők halálozásának egyik fő oka volt.

A baktérium fertőzőképességi indexe 90 százalék körüli, három–hat hétig tartó súlyos köhögési rohamokkal járhat, de tüdőgyulladást, görcsrohamokat is okozhat, szélsőséges esetekben pedig halálozást is. A nevét onnan kapta, hogy a hosszan tartó köhögés hatására a betegek belégzése szamárbőgésre emlékeztet.

A betegség elsősorban a gyerekekre veszélyes, a Semmelweis Egyetem tájékoztatója szerint agykárosodás vagy halál minden négyszáz fertőzött csecsemő közül egy esetben jelentkezik. Amerikai adatok szerint a legtöbb haláleset minden évben három hónaposnál fiatalabb csecsemőknél történik. Életük első hat hónapjában a babáknál magas a szamárköhögés okozta szövődmények kialakulásának kockázata, még akkor is, ha egészségesek. Ennek az az oka, hogy az immunrendszerük még nem fejlődött ki teljesen.

Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) szerint a szamárköhögésben szenvedő csecsemők körülbelül fele kórházba kerül. A két hónaposnál fiatalabb csecsemőket az anyjuktól kapott antitestek védik a legjobban. Az Egyesült Államokban a szamárköhögés okozta csecsemőhalálozás ezer főre vetítve 4,5 volt 1900-ban, ez az arány 1974-re 0,003 halálozásra csökkent, aminek a fő oka az 1940-es években bevezetett vakcina széles körűvé vált használata volt. A csecsemők pertussis okozta halálozási aránya 1935–1939 közöttre 70 százalékkal csökkent az 1900–1904-es időszakhoz viszonyítva.

Sokan vannak beoltva, csak gyorsan csökken a védettség

Magyarországon az oltási rendszer a kettő, három, négy és tizennyolc hónaposan, hatévesen, majd az általános iskola hatodik osztályában beadott oltásokkal minden gyereknek biztosítja a védelmet a betegség ellen. Itthon a kötelező oltási rend hatására 95 százalékos az átoltottság a szamárköhögés ellen, de érdemes tudni, hogy a jelenlegi vakcina csak négy-öt évre ad védelmet. A jelenlegi adatok szerint az itthon is adott diftéria-tetanusz-pertussis (DTPa) oltás után akár évente 42 százalékkal is csökkenhet a védelem.

Korában más típusú vakcinát használtak, amely jóval hatékonyabb volt, de több volt a mellékhatása, míg a most használtnál jóval kedvezőbb a mellékhatásprofil. „A jelenleg alkalmazott vakcina már nem egyezik a szamárköhögés elleni védőoltás bevezetésekor alkalmazottal, hiszen akkor az egész világon teljes sejtes pertussis komponensű vakcinát használtak, vagyis az oltóanyagban benne volt az egész kórokozó elölt formában. Ez azonban kiváltott olyan oltási reakciókat – magas lázat, lázgörcsöt –, amik miatt módosításra került az oltóanyag. Az oltási reakciók mérséklése érdekében a kétezres ezredforduló idején megjelentek az úgynevezett sejtmentes vakcinák, amelyek csak azokat az antigéneket tartalmazzák, amelyek feltétlenül szükségesek a szamárköhögés elleni védelemhez. Ezek a vakcinák jóval kevesebb oltási reakciót okoznak, ám egy kicsit kevésbé hatékonyak” – írta Rósa Ágnes.

„A három csecsemőkori oltás nagyon jó védelmet ad a betegség súlyos lefolyása ellen, de míg a teljes sejtes vakcina tizenöt-húsz évre jelentett védelmet, addig ez a sejtmentes védőoltás öt-hat évre. Azt is fontos megemlíteni, hogy a betegség átvészelése sem jár teljes védettséggel.”

Az oltással elsősorban a súlyos megbetegedés előfordulását sikerülhet elkerülni, a betegséget okozó baktériumokat azonban nem sikerült visszaszorítani, és a vakcina arra sem jó, hogy a baktériumhordozást (és ezzel a terjesztését) meg lehessen előzni. „Az Egészségügyi Világszervezet álláspontja szerint a pertussis elleni védőoltás fő célja, hogy csökkentse csecsemőknél és kisgyermekeknél a súlyos szamárköhögéses megbetegedés és halálozás kockázatát, mert a védőoltások nélkül olyan köhögési rohamok tudnak kialakulni a betegség során, amelyeknek a végén légzésszünet vagy légzésleállás is előfordulhat. Ezzel együtt járhat az oxigénhiány, az összes következményével, amelyek már a központi idegrendszert érintik” – írta Rósa Ágnes.

Felnőtteknek is érdemes oltani, csak épp nincs mivel

„Felnőttkorban előfordulhat a kórokozó baktérium hordozása, és gyakran tartós köhögés hátterében igazolódik a fertőzés. Eközben viszont ők a fertőzés terjesztőivé válnak, ezért gyakran az a megfigyelés, hogy szamárköhögésben megbetegedő kis csecsemők családjában kimutatható egy köhögő szülő vagy nagyszülő, akitől a gyermek elkapja a betegséget.”

Az NNK ezért nemrég arra is felhívta a figyelmet, hogy a felnőttkori oltás is fontos lehet, főleg azoknak, akik idősebbekkel, valamiért nem oltható felnőttekkel, illetve újszülöttel egy háztartásban élnek együtt. „A felnőttkorú magyar lakosság mintegy 85 százaléka fogékony a fertőzésre, ezért szükséges a tizennyolc éves kor feletti korosztály tízévenkénti, a gyermekvállalást tervezők ötévenkénti újraoltása, valamint a várandósok oltása a harmadik trimeszterben, hogy a megszületett babákat meg tudjuk védeni életük első hat hónapjában, amíg a védőoltások eredményeként a megfelelő immunitás ki nem alakul” – írta Rósa Ágnes. A terhesség alatti oltás biztonságosságáról készültek már kutatások, ez például kimutatta, hogy az oltás nem hozható összefüggésbe sem koraszüléssel, sem születéskori komplikációkkal. Magyarországon az NNGYK közlése szerint jelenleg hiánycikk a felnőttkori oltás.

Rósa Ágnes szerint mivel a kórokozó az emberi orrnyálkahártyában él és szaporodik, folyamatosan velünk van, rendszeresen találkoztunk vele. „Ez a Nemzeti Védőoltási Program eredményeként megszerzett védettségünket időnként megerősítette. A Covid-járvány időszakában viszont a megtett járványügyi óvintézkedések hatására – sok más betegséghez hasonlóan – ezzel a kórokozóval sem találkoztunk, így a megerősítés elmaradt.”

Ott, ahol nincs kötelező védőoltási program, a pertussis előfordulása ciklikus, és függ a demográfiai különbségektől, az eltérő vakcinalefedettségtől, illetve a betegség megfigyelésének különbségeitől, valamint attól, hogyan alkalmazkodnak a betegség kórokozói az emberekhez. Egyes kutatások azt is kimutatták, hogy az Egyesült Államokban keringő törzsek többsége részben úgy mutálódhatott, hogy a vakcinában található öt antigén közül az egyiknél már nincs egyezés, így a most kapható vakcina hatásossága kismértékben alacsonyabb lehet ellenük. Ennek ellenére a jelenlegi vakcina még mindig nyújt védelmet a betegség ellen, méghozzá továbbra is jó mellékhatásprofillal: a Semmelweis Egyetem szerint a csecsemők húsz százalékánál helyi bőrpír, fájdalom alakul ki, a négy–hat éves korban adott emlékeztető oltásnál pedig kevesebb mint öt százalékuknál láz, fokozott bőrpír és duzzanat. A pertussis elleni védőoltást követő agykárosodás kockázata nem éri el a mérhető nagyságot.

Ezekre érdemes figyelni

A betegség tünetei hét–tíz napos lappangási idő után gyakran enyhébb légúti tünetekkel kezdődnek, jellemző az erősödő, főleg éjszaka jelentkező köhögés. A második hét végére a köhögés jellege változhat, egyre hosszabban tartó és erősebb, izgatott, görcsös lesz, a köhögések végén hangos, elnyújtott, sivító belégzési húzás hallatszik, ez az a szamárbőgésszerű hang, amiről a betegség a nevét kapta. Ez a szakasz két-három hétig is eltarthat, majd fokozatosan csökken a rohamok száma

„Oltatlan vagy hat hónapos kor alatti csecsemőt mindenképpen orvoshoz kell vinni, ha ilyen köhögést észlel a szülő. Nagyobb gyerekek esetében elhúzódó, a szokásos kezelésre nem javuló köhögés indokol orvosi vizsgálatot”

– mondta Rósa Ágnes. A betegség egyébként általában antibiotikummal jól kezelhető, főleg idősebb gyerekeknél és felnőtteknél, viszont komoly veszélyt jelenthet a csecsemőkre.

Ha felmerül a szamárköhögés gyanúja, orrgaratból vett váladékvizsgálattal és vérvizsgálattal megállapítható a baktérium jelenléte. Ilyenkor a gyanút is jelenteni kell a járványügyi hatóság felé.