Ha minden jól megy, Európa mától önállóan is indíthat űrmissziót

Az Európai Űrügynökség (ESA) magyar idő szerint kedd estére tervezi az Ariane-6 hordozórakéta első fellövését. Ez egy nagy lépés lenne az európai űrkutatás számára, ugyanis jelenleg ha valamit felküldenének a Nemzetközi Űrállomásra, vagy azon túl, akkor meg kell arról egyezniük más országokkal, amiknek van saját rakétájuk.

A rakéta a Francia-Guyana-i Kourou mellett található Európai Űrkikötőből indul majd. Nem adtak meg pontos fellövési időt, valamikor este 8 és éjfél közöttre várható az indulás.

Az Ariane-5 utolsó, 2023-as repülése óta az ESA leginkább az USA-ra, pontosabban a SpaceX segítségére szorult ahhoz, hogy például műholdakat juttasson az űrbe, Ukrajna lerohanása előtt pedig sokszor kéredzkedtek fel orosz Szojuzokra. A saját rakéta azt jelentené, hogy akkor és úgy lőnek fel dolgokat, ahogy akarnak.

Az Ariane-6-os sok fejlesztést kapott az elődjéhez képest. Például meg lehet pakolni olyan eszközökkel, amiket különböző pályákon kell elengedni, mivel a felső fokozat hajtóműve akár négyszer is újraindítható. Az utolsó lökettel vissza lehet lökni a légkör külső részébe, ahol elég, így nem kering majd a Föld körül űrszemétként.

Két verziója is lesz a rakétának, egy két- és egy négyhajtóműves. Míg az Ariane-5 nagyjából 20 tonna rakományt tudott feljuttatni alacsony Föld körüli pályára, addig a négyhajtóműves Ariane-64 21,6-ot, a kéthajtóműves Ariane-62 pedig 10,3 tonnát. A SpaceX Falcon-9-ese közel 23 tonnát tud felhurcolni ebbe a magasságba.

Ha kedden minden jól megy, akkor 2028-ig 30 küldetésben használnák a francia Arianespace által gyártott rakétát. 18 alkalmat a Kuiper Projekt stoppolt le, ami gyakorlatilag az Amazon űrineternetes kísérlete, a Starlink konkurenciájaként indítják, de 2025-ben például az ESA Plato-küldetésében venne részt, és egy exobolygókra vadászó űrteleszkópot juttatna az űrbe.