A csontokon kivégzésre utaló nyomokat találtak a régészek az egyik mohácsi tömegsírban

Magyar kutatók nemrég elkezdték feltárni a Mohácsi Nemzeti Emlékhely IV. számú tömegsírját. Arra számítanak, hogy a hónapokon át tartó munkálatoknak köszönhetően több mint százötven csontváz és több tárgyi emlék kerül majd elő az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata idejéből.

A sátorhelyi emlékhelyen a jelenlegi ismeretek szerint öt tömegsír van. Ezek közül a kormányzat támogatásával kettő feltárását végzik el. A több mint 300 halottat rejtő III. számú sír feltárásával már korábban végeztek, most pedig a várhatóan legalább százötven ember maradványait tartalmazó IV. számú sírnál kezdődtek ásatások, mondta Bertók Gábor, a Janus Pannonius Múzeum (JPM) igazgatója.

Az elmúlt évtizedekben ezeket a tömegsírokat csak részlegesen nyitották fel, mindössze felszíni vizsgálatokat végezhettek. A mostani munkák során azonban kiemelik és rendszerezik a csontvázakat, azokat mélyreható módon vizsgálják, a tárgyi emlékeket pedig múzeumi leltárba veszik és ott elemzik tovább. Az ásatások legfontosabb célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csata után méltó módon kapják meg a végtisztességet.

A bő négy méter hosszú és több mint másfél méter széles sírgödörből eddig tizenkét csontvázat emeltek ki és 63-at számoztak meg, de arra következtetnek, hogy összesen több mint 150 csontváz kerül majd elő. A régészek itt is arra számítanak, hogy ruházathoz kapcsolódó fémtárgyak – párizsi kapcsok, zsinór- és fűzővégek, vascsatok – kerülhetnek felszínre, de akár ólomlövedékekre, nyílhegyekre, különösen szerencsés esetben akár pénzérmékre is bukkanhatnak. Utóbbiakra azért van kisebb esély, mert a foglyokat fegyvereiktől és értékeiktől megfosztották, mondta Neményi Réka, a JPM Régészeti Osztályának ásatásvezetője.

A napokban egy ólomlövedéket találtak a IV. tömegsír egyik koponyája mellett. Ez méretében tökéletesen illeszkedik a korábban a III. tömegsírból – feltehetően sebesült foglyok maradványai közül – előkerült, illetve a tömegsíroktól mintegy négy kilométerre feltételezett csatatéren százas nagyságrendben talált ólomlövedékek mérettartományához, magyarázta Bertók Gábor.

A IV. tömegsírban többségükben fiatal férfiak rendezetlenül bedobált maradványai találhatók. Az első tizenkét csontváznál tíz esetben kivégzéssel összefüggésbe hozható vágásnyomokat figyelhettek meg, az esetek felében pedig kifejezetten olyan sérüléseket regisztráltak, amelyek csata közben nem keletkezhetnek. Az ilyen, többszörös, önmagukban külön-külön is halálos vágások nyomai általában a nyaki gerinc felső csigolyáin, a koponyaalap csontjain, illetve az állcsontokon, halmozottan figyelhetők meg – mondta az MTI-nek Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetője.

Az antropológus szakember magyarázata szerint a III. tömegsírból is főleg fiatal férfiak csontvázai kerültek elő, de akadt közöttük idős férfi, néhány nő, sőt egy-két gyerek is. Mindez arra utal, hogy az oszmán sereg tagjai a csatatéren kívül, a magyar táborokban is ejthettek foglyokat, akik a fogságba esett katonákkal együtt válhattak az 1526. augusztus 31-i tömeges fogolykivégzés áldozataivá.

A feltárt maradványokat várhatóan a csata 500. évfordulóján, 2026. augusztus 29-én helyezik örök nyugalomra egy addigra az emlékhelyen megépülő kápolna kriptájában.