A mi hibánk, hogy a csótányok velünk élnek

Az Európában és Észak-Amerikában ismert német csótány (Blattella germanica) nevével ellentétben nem a kontinensen őshonos, de a technológiai fejlődésnek hála behurcolódott – írja egy új tanulmány alapján a Business Insider.

A kutatók arra jutottak, hogy az Antarktikán kívül minden kontinensen megtalálható csótányfaj az ázsiai csótányból fejlődött át. Bár először nagyjából 250 éve írtak a B. germaincáról, pedig valószínűleg 2100 éve vált le az ázsiai ősétől.

Valószínűleg akkor, amikor beszökött az emberi településekre, és rájött, hogy nagyon élvezi az egyre kényelmesebb lakóépületeket. Először Indiában és Mianmarban jelenhetett meg, de nagyjából 1200 évvel ezelőtt, iszlám dinasztiák segítségével megindult nyugat felé. Erre ráerősített, amikor berobbant a nyugati gyarmatosítás, ez egy újabb hullámát indította meg a német csótány globális hódításának, ezúttal keleti irányba.

Európa sokáig nem is játszott központi szerepet a faj fejlődésében, de az elmúlt évszázadok utazástechnológiai fejlődése és a hűtött-fűtött lakások miatt a kontinensen is megvetette a lábait.

A hideget nagyon rosszul tűri, de a meleg, nedves helyeken lelkesen szaporodik. Egy nőstény egyed élete során nagyjából 200-400 tojást rak, így talán nem csoda, hogy elképesztő tempóval terjednek.

A DNS-elemzés és a kártevő eredetének feltárása sokat segíthet abban, hogy megértsük, hogy hogy képes legyőzni sokfajta rovarirtót.