Közel 100 kilométerrel is hajlandóak többet repülni a vándorló sasok, hogy kikerüljék a frontot

Kitérővel repülnek a belaruszi szaporodóhelyekre a fekete sasok, hogy elkerüljék az ukrajnai frontvonalakat – írja a Guardian. Kutatók még 2022 áprilisában, az orosz invázió kezdete után nem sokkal követtek 19, Ukrajnán átrepülő egyedet GPS-szel.

A tojók Görögországban teleltek, és onnan repültek a költőhelyre, a hímek egészen Kelet-Afrikából repülnek fel Belaruszba. Az áprilisi adatokat összevetették 20 madár 2018–2021 közötti migrációs útvonalával, hogy megnézzék, milyen hatással volt a sasokra a háború.

Ebből kiderült, hogy egyrészt hajlandóak sokkal többet repülni, hogy elkerüljék a frontot (átlagosan 85 kilométerrel nyúlt meg az útjuk, de egy madár 250 kilométert került), másrészt kevesebbszer állnak meg pihenni, enni.

„Ez kicsit olyan, mintha egy maratont futnál, de nem állhatnál meg közben inni. És a végén valaki még megkér, hogy fuss még 10-12 kilométert”

– mondta Charlie Russel, a Kelet-Angliai Egyetem kutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Ez a kitérő azért is problémás, mert a madarak így később érkeznek meg a költőhelyre, a hosszabb út miatt fáradtabbak és kimerültebbek, így több időre van szükségük összeszedni magukat násztánc előtt. Az is probléma lehet, hogy a későbbi kezdés után előfordulhat, hogy nincs annyi préda a környéken, amennyire szükség lenne ahhoz, hogy a fiókák megfelelő mennyiségű táplálékhoz jussanak.

A sebezhető besorolású fekete sasok vándorlása átlagosan 55 órával hosszabb volt, és a hímek lassabban repültek, mint a háború kitörése előtt. Míg az invázió előtt a sasok 90 százaléka állt meg szusszanni egyet Ukrajnában, 2022 februárja után már csak a madarak 32 százaléka állt ott meg, és több, korábban használt pihenőhelyet is elkerültek.

Nem minden madár reagált ugyanúgy a harcokra. Egy Borovetsként becézett példány például követte a megszokott útvonalát, és Kijev felett repült át, pedig heves harcok dúltak a főváros környékén. Egy másik egyed, Denisa viszont gyorsan kitért, amikor túl közel került robbanásokhoz és lövöldözéshez. Russel szerint a madarak kénytelenek helyben meghozni ezeket a döntéseket.

„Nem mintha a madarak minden reggel megnéznék a híreket, hogy kitalálják, hová repüljenek vagy ne repüljenek a vándorlás során”

– jegyezte meg.