Az egész ország döbbenten bámulta a csillagos eget a május 10-ről 11-re virradó éjszaka, miközben rózsaszínű fények táncoltak az északi horizonton. A sarki vagy északi fény ritkán látható jelensége látszódott Magyarország nagy részéről, amit egy szokatlanul erős napvihar okozott. Ilyenkor a Napból kilökődő hatalmas mennyiségű töltött részecske éri el a Föld mágneses védőpajzsát, ami sarkoknál a leggyengébb, ezért a légkörbe belépő és azzal ütköző részecskék szinte felizzítják az eget.
Ilyesmi általában a sarkvidékek környékén megfigyelhető, de erős naptevékenység idején alacsonyabb szélességi körökön is előfordul. A BBC szerint hamarosan újabb hullám várható ráadásul: két hét múlva a Nap azon fertálya fog a Föld felé fordulni, ami a legutóbbi geomágneses vihart produkálta, így ismét szép aurora borealisokat láthatunk.
Szombat óta is érte el a Földet a kitörésből származó anyag és sugárzás, ami még kedden is megzavarta a magas frekvenciájú rádiókommunikációt. És még mindig nem járunk a csúcson, ugyanis a Nap 11 éves ciklusokban dobja le koronája darabjait, ez az ún. szoláris maximum pedig egyre közelebb van időben. Ilyenkor az történik dióhéjban, hogy a Nap mágneses pólusai helyet cserélnek.
A mostani szoláris ciklus a 25., mióta a kitöréseket generáló napfoltok megfigyelése elkezdődött 1755-ben. Hogy egy ciklus mennyire lesz intenzív, az a BBC által megszólaltatott szakértő, Krista Hammond szerint függ a napfoltok számától is. Habár még ennek tudatában sem lehet biztosan kijelenteni, milyen erős napviharok érhetik el a Földet.