Meghalt az a férfi, akinek először ültettek be génszerkesztett sertésvesét

Meghalt az a 62 éves férfi, akinek génszerkesztett sertésvesét ültettek be az orvosok – a két hónappal ezelőtti beültetés transzplantációs mérföldkőnek számított az orvostudomány számára. A vesebeteg Richard Slaymant a Massachusettsi Közkórházban műtötték meg, a sebészek abban bíztak, hogy a sertésvese legalább két évig ki fog tartani, írja az AP.

A kórház közleményében most azt írta, mélységesen elszomorította őket Slayman halála. Hozzátették, nincs jele annak, hogy a transzplantáció miatt halt volna meg a férfi. Slayman volt az első élő ember, akin elvégezték azt átültetést. Korábban ültettek már sertésveséket agyhalott donorokba, de két férfin is végeztek el sertésszív-átültetést: mindketten hónapokon belül meghaltak.

A Massachusettsi kórház a világon elsőként számolt be sikeresen átültetett, génszerkesztett sertésveséről, amely egy élő betegbe került. A CRISPR technikával génszerkesztett vesét egy négy órás műtét során sikerült átültetniük. A sebészek március 16-án szombaton végezték el a műtétet, öt nappal később, csütörtökön pedig arról számoltak be, hogy a férfi jól van, lábadozik, várhatóan haza is engedik. A férfi korábban emberi veseátültetésen esett át, ez azonban öt év után kudarcot vallott, ismét dialízisre kellett járnia.

A kórház több sikeres transzplantációban élen járt az elmúlt évtizedekben: 1954-ben itt hajtották végre az első sikeres emberi szervátültetést (ez is vese volt), de az ő nevükhöz kötődik 2016-ból a világ első péniszátültetése is. A sebészek abban bíznak, a mostani siker segíthet leküzdeni a transzplantációk nagy kihívását, a kevés donorszervet. Csak Amerikában több mint 100 ezer ember vár szervdonorra, naponta 17-en halnak meg szervre várva az United Network for Organ Sharing adatai szerint.

A család megköszönte az orvosoknak a munkájukat, mint írták, a xenotranszplantációval „az orvosok hét további hetet biztosítottak nekünk Rickkel, ezek az emlékek örökre szívünkben maradnak”. Hozzátették, a férfi azért vállalta a műtétet, hogy reményt adhasson több ezer embernek, akiknek transzplantációra van szükségük.

Mi a CRISPR?

A sertésvesét genetikailag úgy módosították a CRISPR technológia segítségével, hogy el tudják távolítani belőle a sertésgéneket, helyettük pedig bizonyos humán géneket adtak hozzá az emberrel való kompatibilitás javítása érdekében.

A 2020-as kémiai Nobel-díjat Emmanuelle Charpentier és Jennifer A. Doudna kapták megosztva a génmodifikációs eljárásukért, ami alkalmas arra, hogy növények, állatok és mikroorganizmusok DNS-szekvenciáit módosítsa. A felfedezés lényege az volt, hogy létezik egy programozható fehérje, amit arra lehet programozni, hogy szekvencia-specifikusan vágja el a DNS-t. Charpentier és Doudna azt mutatták meg, hogy ha kiveszik ezt a fehérjét egy sejtmentes közegbe, akkor is lehet RNS segítségével programozni.

„Ahol a DNS-t elvágják, ott könnyebb újraírni az élet kódját” – foglalta össze Nobel-díj bejelentésekor az eljárás lényegét a díjat odaítélő akadémia. A genetikai olló felfedezése egyébként véletlenül történt, Emmanuelle Charpentier a Streptococcus pyogenes, az emberiségre az egyik legnagyobb veszélyt jelentő baktériumot tanulmányozta, amikor felfedezte az addig ismeretlen tracrRNS molekulát. Charpentier kimutatta, hogy ez a molekula a baktérium ősi immunrendszerének, a CRISPR/Cas-nek a része, ami azzal hatástalanítja a vírusokat, hogy belenyes a DNS-ükbe.

Az egészségügy régi, súlyos problémája világszerte a transzplantációs hiány: sokkal kevesebb a beültethető szerv, mint a beültetésre váró beteg. Tudósok régóta dolgoznak a probléma megoldásán, az egyik lehetséges út az őssejtekből szerveket „növeszteni”, a másik pedig a xenotranszplantáció, melyben fajok közötti szervátültetés történik – mint a mostani esetben is. A xenotranszplantációt itt mutattuk be részletesen.