30 ezer éve kihalt ősemberek génjeit találták meg pápuai bennszülöttekben, ettől lehet különlegesen erős az immunrendszerük
2024. május 12. – 16:02
A gyenyiszovai ember néven ismert ősember genetikai öröksége miatt lehet annyira erős a pápua-új-guineai bennszülöttek immunrendszere – állítja egy friss kutatás. Pápua Új-Guinea lakói 50 ezer éve viszonylagos genetikai elszigeteltségben élnek, ezért maradhatott fenn a génkészletükben ez az ősi örökség. És ez lehet az oka annak is, hogy a vérükben a szokásosnál sokkal több az immunsejt, illetve a magaslatokon élőknél a vér oxigénszállító képessége kiemelkedő.
A gyenyiszovai ember a nevét arról az oroszországi barlangról kapta, ahol először megtalálták a törzs egyik tagjának maradványait. A név ellenére annak idején egész Ázsiában elterjedt lehetett ez az ősembertípus, ami a neandervölgyiekkel párhuzamosan élt, és azokkal közös ősből fejlődhetett ki. Az ő genetikai analízisükért, és a felfedezése nyomán kialakult evolúciós genetika tudományterület megalapításáért 2022-ben orvosi-élettani Nobel-díjat kapott a Németországban élő és kutató svéd Svente Paabo.
Az elmélet szerint a mai pápuák őse Afrikából vándoroltak át az indonéz szigetvilágba, és itt keveredtek a gyenyiszovai emberekkel. Ők pár ezer évvel később kihaltak, máig nem tudni, pontosan miért és hogyan. A genetikai örökségük azonban nyomokban fennmaradt, elsősorban Polinézia népeiben, akik később nemigen keveredtek más népcsoportokkal. A kutatók szerint a pápuák genomjának 5 százalékát is adhatja az ősi gyenyiszovai DNS, ami segítette őket a trópusi fertőzésekkel, betegségekkel szembeni ellenállás kifejlesztésében.
