Környezetvédelmi minimumot vezetnének be a Balatonnál

A Balaton és közvetlen környezete egy kultúrtáj, amelynek karaktere a természeti elemek és emberi tájhasználat hosszú évszázadok alatti együttélésének eredménye. Ugyanakkor az utóbbi évtizedekben különösen nagy nyomás nehezedett a tóra és környezetére, elsősorban ingatlan- és turisztikai fejlesztések hatására, ezek már a tó ökológiai állapotát veszélyeztetik, írja a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége, amely szeretné elérni a balatoni ökoszisztéma értékeinek megőrzését, az állapotromlás megállítását és egy nagyléptékű természet-helyreállítási folyamat elindítását. Egy új zöld megállapodás az alapfeltétele annak, hogy a tó hosszútávú idegenforgalmi hasznosítása, a helyi és időszakos lakosok életminősége biztosítható legyen, ennek első lépése a Balatoni Zöld Minimum, írják.

A Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége (NTVÉSZ) – a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület (TASZ) jogi tanácsadása mellett – kidolgozta a Balatoni Zöld Minimum javaslatot, ami összefoglalja, hogy milyen ökológiai elvárásoknak kellene a balatoni önkormányzatoknak megfelelniük, és ehhez milyen jogi eszközeik, kötelezettségeik vannak. A dokumentum az önkormányzati választások előtt segíteni szeretné a polgármester- és képviselőjelölteket abban, hogy a környezetvédelmet figyelembe vegyék programjukban, a helyi lakosoknak és civil szervezeteket pedig abban, hogy felelős döntést hozzanak az egyes jelöltek támogatásáról. A dokumentum javaslatai nagyban támaszkodnak korábban más szervezetek (például a Világbank és EU-s projektek) javaslataira.

A Balatoni Zöld Minimum fő célja, hogy elősegítse a jelenlegi zöldfelületek, természeti kincsek megóvását, illetve a balatoni beépítések további növekedését megállítsa Magyarország Alaptörvényének P cikkével összhangban, annak érdekében, hogy a Balaton régió természeti értékeit és ökoszisztémáit megóvhassuk a jövő generációi számára.

A 2024. június 9-i önkormányzati választáshoz kapcsolódóan a szervezetek kérik, hogy polgármester- és/vagy képviselőjelöltként támogassák a zöld minimumot, hiszen számos olyan országos vállalás van, amihez a balatoni önkormányzatoknak is hozzá kell járulniuk. Az országos vállalások közül különösen fontos kiemelni, hogy

1. a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás keretében a településeknek javítaniuk kell a zöldfelületek szénmegkötő képességet, és
2. a Balaton vízgyűjtőjén az EU Magyarország által is jóváhagyott Biodiverzitás Stratégiájában érvényes „no net loss of biodiversity” szabályt kell érvényesíteni.

A Zöld Minimumban szereplő – az önkormányzatok jogi lehetőségeinek megfelelő – konkrét javaslatok az alábbiak:

1. Az új épületek parti sávban történő építésének megakadályozása és a 30 méteres törvényben rögzített parti sáv bővítése legalább 100 méterre.
2. A település területén található felszíni vizek, víztestek ökológiai állapotának javítása a természetesség növelésével.
3. A meglévő zöldfelületek védelmével az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése és a hazai klímavédelmi törvényhez való hozzájárulás.
4. A tó és a táj jó ökológiai állapotának csökkenése csak ott és olyan mértékben legyen megengedhető, ahol az igazoltan kompenzálható a településen határain belül más terület helyreállításával.
5. A strandok klíma-adaptációjában az árnyékolás mellett fontos, hogy a változó vízszinthez igazodó vízparti létesítmények és a partvédelem is elsődleges célkitűzés legyen.
6. A településarculati kézikönyvekben meghatározott tájkarakter védelme, tekintettel a településre jellemző beépítésre és tájhasználatra.

„A Zöld Minimum alapja az, hogy a Balatont, mint egy egységet, esetenként akár vízgyűjtő léptékben kell kezelni. Ehhez az EU Víz Keretirányelv keretében 7 évente készülő Vízgazdálkodási Terv, valamint a Világbank által finanszírozott Functional Areas projekt Balaton régió lehatárolása szolgálhat alapul. Fontos feladat a tó és vízgyűjtője integrált vízgazdálkodásának megvalósítása, vízminőségének biztosítása, a tó ökológiai rendszerének megvédése, a vizes élőhelyek megtartása, mert ezek nélkül minden fejlesztés okafogyottá válhat hosszú távon. Egy élettelen tó minden vonzerejét elveszíti” – mondta Kun Zoltán, a NTVÉSZ elnöke.

Minden változtatást a tó épített és természeti környezetében úgy kell kialakítani, hogy ingadozó vízjárás esetén is betöltse funkcióját. Ehhez meg kell tervezni és tesztelni kell azokat a partvédőmű típusokat, amelyek kompatibilisek az emberi használattal, természetes élőhelyként is jól funkcionálnak és vízállási szélsőségek esetén is használhatóak. Kiemelt szerepet kell adni a természetes partvédelemnek a vízparti növényzet helyreállításával, írja a szövetség.

„Nagyon fontos eleme a Balatoni Zöld Minimumnak, hogy felsorolja az önkormányzatok részére rendelkezésre álló jogi lehetőségeket amivel az állandó és ideiglenes helyi lakosok és a régióba látogató turisták életminőségét tudják javítani. Az ökológiai állapot javítását jogi eszközökkel is el lehet érni, és ehhez szeretne a TASZ szakértői munkájával hozzájárulni, amellett, hogy örömmel járultunk hozzá a NTVÉSZ szervezeti munkájának támogatásához is” – mondta Aujeszky Nóra, a TASZ munkatársa.

„A Madarak és Fák napján bemutatott Balatoni Zöld Minimumot az önkormányzati választások előtt, mint egy segédletet dolgoztuk ki az önkormányzatok részére. Természetesen nem állunk meg itt és a választások után igyekszünk együttműködni az újonnan felálló képviselő-testületekkel és megválasztott polgármesterekkel, valamint egyéb érintett szervekkel, hogy 2025-re létrejöjjön egy Balatoni Zöld Charta. Ehhez kiváló keretet nyújt a hamarosan elinduló Civil EU Elnökségi program is, ami a magyar EU Elnökség alatt igyekszik a civil szervezetek és tudományos élet hangját felerősíteni” – tette hozzá Kun Zoltán.