Elkészült az első térkép a petefészek sejtjeiről, mesterséges petefészket hozhatnak létre vele
2024. április 11. – 09:05
Kutatók most először készítettek átfogó térképet az emberi petefészek sejtjeiről, és feltérképezték az egészséges petesejt kialakulásához szükséges génaktivitás mintáit, írja a Live Science. A tudósok szervdonoroktól származó petefészekszövetek elemzésével határozták meg, hogy bizonyos sejtekben mely gének aktiválódnak, és hogy ez az aktiválódás a normál petefejlődés során mikor történik meg. A kulcsfontosságú gének többek között a tüszőkben találhatók, amelyek az érett petesejtek termelésében játszanak szerepet.
A kutatók szerint ezen folyamatok jobb megértése új termékenységi kezelések előtt nyithatja majd meg az utat. Eredményeiket a Science Advances szaklapban publikálták.
„Ezek az új adatok lehetővé teszik számunkra, hogy elkezdjük megérteni, mitől jó a petesejt – mi határozza meg, hogy melyik tüsző fog növekedni, ovulálni, megtermékenyülni és babává válni” – mondta Ariella Shikanov, a tanulmány egyik szerzője.
A kutatók a génaktivitás különböző mintázatait azonosították a fejlődő tüszőkben található főbb sejttípusokban, például a petesejtekben és a reproduktív hormonokat termelő támogató sejtekben.
„Most, hogy tudjuk, hogy mely gének expresszálódnak a petesejtekben, tesztelhetjük, hogy ezeknek a géneknek a befolyásolása vezethet-e működőképes tüsző kialakulásához” – mondta Shikanov. Elméletileg „ezt fel lehet használni egy mesterséges petefészek létrehozására is, amelyet végül vissza lehet ültetni a szervezetbe”.
A szakértők reményei szerint egyszer majd mesterséges petefészket hozhatnak létre olyan nők számára, akik termékenységkárosító orvosi kezelésben részesültek, például kemoterápiát vagy sugárkezelést kaptak. Ezeket a petefészkeket a betegektől a kezelés előtt összegyűjtött, majd lefagyasztott szövetek felhasználásával tudják majd létrehozni. A tárolt szövet ezután módosítható, hogy olyan tüszőket tartalmazzon, amelyek nagyobb valószínűséggel maradnak életben, ha visszaültetik őket a szervezetbe, így helyreállítva a hormon- és a petesejttermelést.
