Egy új tanulmány bemutatja, hogy viselkednek a végstádiumú csillagok, a fehér törpék – írja a Guardian. Ahogy a csillagok öregszenek és elhasználják az összes belső üzemanyagukat, egyre halványabbak lesznek és lassan összemennek. A tömegük azonban megmarad, így nagyon sűrűek és erős a gravitációs vonzásuk.
Ha egy égitest egy fehér törpe közelébe kerül, a csillag elkezdi apró darabokra tépni, ezek a darabok pedig egymásnak csapódva porrá őrlődnek. A földi kutatók ezt a port távolról tudják elemezni, így nagyjából látják, hogy a felőrölt égitestek miből álltak össze.
A Warwicki és a Naresuan Egyetemek kutatói teljesen ledöbbentek, hogy szinte óránként ki tudják szúrni a fehér törpék körül száguldó aszteroidákat, holdakat és bolygókat, de azt is látták, hogy ezek a rendszerek akár egy-két éven belül is hatalmas változásokon mehetnek át.
Három fehér törpét vizsgáltak:
- A ZTF J0328-1219 jól viselkedett az elmúlt években, de úgy tűnik, hogy 2010 körül valami katasztrofális esemény történt a környezetében;
- A ZTF J0923+4236 néhány havonta pislákol egyet, de elég kaotikusan, egyelőre látható ritmus nélkül;
- A WD 1145+017 2015-ben nagyjából az elképzeléseknek megfelelően viselkedett, különböző méretű testek zúgtak el mellette. A mostani tanulmány alapján azonban már semmi nem kering körülötte.
„A rendszer szépen, lassan egyre fényesebb, ahogy 2015 körül történt katasztrofális ütközések után maradt por eloszlik”
– mondta Boris Gaensicke, a Warwicki Egyetem fizikusa.
Attól nem kell tartanunk, hogy a Nap darabokra tépné a Földet. Már nem azért, mert elég távol vagyunk, hanem azért, mert valószínűleg a csillagunk még sokkal korábban bekebelezi a bolygónkat, mint hogy fehér törpévé válna. A Mars és a Jupiter között található aszteroidák már inkább a felőrlődő sorsra jutnak majd.