Megpróbálják megmenteni az utolsó ógörög nyelvet, amit csak pár ezer ember beszél

2024. április 3. – 11:36

Másolás

Vágólapra másolva

Megpróbálják megmenteni a görög nyelv egy olyan veszélyeztetett dialektusát, amelyet csak néhány ezer ember beszél Észak-Törökország hegyi falvaiban, írja a The Guardian. A romejka egy kizárólag szóban fennmaradt nyelv, írásos formája nincsen, ezért a Crowdsourcing Romeyka arra hívja fel a romejkát beszélőket, hogy online próbálják megőrizni a kihalófélben lévő dialektust.

A romejkát élő hídnak nevezik az ókori görög világhoz: nyelvészek olyan jellegzetességeket azonosítottak benne, amelyek több hasonlóságot mutatnak Homérosz nyelvével, mint a modern göröggel.

A Cambridge-i Egyetem kutatói korábban felfedezték, hogy a romejka a hellenisztikus görög nyelvből származik, nem pedig a középkori görögből, ami megkülönbözteti a többi újgörög dialektustól. Ioanna Sitaridou professzor szerint a romejka a modern görög nyelv húga, nem pedig a lánya, a kutatási eredmények pedig megcáfolják azt az állítást, hogy a modern görög egy elszigetelt nyelv.

Nehéz pontosan megállapítani, hány ember beszéli a romejkát jelenleg, mivel csak szóban maradt meg a Fekete-tenger partja mellett található Trabzonhoz közeli hegyi falvakban. A beszélők elöregedésével a dialektust kihalás fenyegeti. A Crowdsourcing Romeyka ezt szeretné elkerülni: a projekt tulajdonképpen egy platformot hozott létre, ahol bárki feltöltheti, ahogyan romejka nyelven beszél – feltéve, ha romejka az anyanyelve –, hogy a nyelv szavai, szószerkezetei, nyelvtani sajátosságai is fennmaradhassanak.

Hiába testvérek, a modern görög és a romejka beszélői nem értik egymást: Sitaridou szerint találó, ha az olasz és a portugál nyelvhez hasonlítjuk őket, melyek mindegyike a vulgáris latinból származik, de nem egymásból alakult ki.

Bár a görögök fekete-tengeri jelenlétének történelmét nem mindig könnyű elválasztani a legendáktól, az biztos, hogy a görög nyelv a kereszténység terjedésével bővült. Az iszlámra való áttérés Kis-Ázsiában általában a török nyelvre való áttéréssel járt, de a hegyekben élő közösségek megtartották a romejka nyelvet maguknak. A keresztény görög közösségek egyre közelebb kerültek közben a modern göröghöz, a romejka pedig elszigetelődve maradt.

Az 1923-as Lausanne-i szerződés értelmében Törökország és Görögország felcserélte keresztény és muszlim lakosságát, de mivel a trabzoni régió romejka nyelvű közösségei muszlimok, szülőföldjükön maradtak. Sitaridou szerint a törökökkel való kiterjedt kapcsolat, a kulturális megbélyegzés és a migráció eredményeként a nyelv mára veszélyben van. A régióban az anyanyelven romejkát beszélők nagy része 65 év feletti, és egyre kevesebb fiatal tanulja meg a nyelvet.

„Nem tartozom azok közé, akik úgy gondolják, hogy a nyelveket mindenáron meg kell őrizni. Ráadásul ez nem is teljesen rajtam múlik. Ha a romejkát beszélők úgy döntenek, hogy továbbadják a nyelvet, nagyszerű. Ha úgy döntenek, hogy nem, az az ő döntésük” – mondta a kutató.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!