Először terjedt emlősről emberre a madárinfluenza

Fertőzött tehéntől kapta el a madárinfluenzát egy ember Texasban, az Egyesült Államokban, ez az első eset, amikor bizonyítottan másik emlősről terjedt át a vírus az emberre, írja a New Scientist.

A szövetségi járványügyi és betegségmegelőzési központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) április 1-jén jelentette a hírt, miután a tesztek hétvégén megerősítették a fertőzés jelenlétét. A madárinfluenzás személy egyetlen tünete jelenleg a kötőhártya-gyulladás, vírusellenes gyógyszereket szed és lábadozik.

A CDC megjegyezte, hogy ez a fertőzéses eset nem változtat a H5N1 madárinfluenza humán-egészségügyi kockázatértékelésén az Egyesült Államok lakossága számára, amelyet a szervezet továbbra is alacsonynak ítél. Azoknak az embereknek azonban, akik védekezés nélkül sokáig érintkeznek fertőzött madarakkal vagy más állatokkal, vagy fertőzött madarakkal vagy más állatokkal szennyezett környezetben dolgoznak, nagyobb a veszélyük a fertőzésre.

A múlt héten az Egyesült Államokban öt államban (Texasban, Kansasben, Michiganben, Új-Mexikóban és Idahóban) jelentettek fertőzött teheneket, az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma szerint egyelőre nem világos, hogyan betegedtek meg az állatok.

Az Egyesült Államokban ez a második madárinfluenzás eset, a másik fertőzés 2022-ben történt Coloradóban. A H5N1-fertőzés továbbra is ritka az embereknél, de szórványosan világszerte előfordul. 1997-ben Hongkongban 18 embernél mutatták ki a madárinfluenza H5N1 nagy patogenitású vírustörzsét (ahogy az emberi influenzánál vagy a koronavírusnál, úgy ennél a betegségnél is sok variáns ismert), és közülük hatan bele is haltak a fertőzés által okozott szövődménybe. Ezek voltak az első dokumentált esetek arról, hogy madár fertőzött meg embert. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkor egy lehetséges pandémia forrásának nevezte a H5N1-et.

Évekkel később regisztráltak olyan eseteket, amikor emberről emberre terjedt ez a vírus, de összességében elég kevés fertőzöttről szereztek tudomást. A WHO nyilvántartása szerint 2003 és 2020 vége között összesen 862 H5N1-gyel megfertőződött embert találtak. Némi aggodalomra azért okot adhatott a nagyon magas halálozási ráta, a fertőzöttek 53 százaléka, 455 ember belehalt a betegségbe, de továbbra is kifejezetten ritka, hogy a betegség állatról emberre ugorjon. Ennek ellenére a WHO folyamatosan és éberen figyeli az eseteket, mert ahogy a koronavírusnál, úgy a madárinfluenza H5-ös törzseinél is lehetséges elméletileg, hogy az emberre átugorva egy olyan mutációja alakuljon ki, ami aztán már az emberek között is könnyebben terjedhet.

Legutóbb Kínából jelentettek olyan eseteket, amikor valaki madárinfluenzával fertőződött meg, és bele is halt. Az egyik esetben egy nő kapta el a vírus H3N8 altípusát, 2023 decemberében pedig a H3N2 és H10N5 törzseinek kombinált fertőzése okozott halálozást.

Bár az állatról emberre terjedés a madárinfluenza esetében lehetséges, kifejezetten ritka, az igazi problémákat a vírus a baromfitartóknak okozza: sok állat elhullott már, de százezerszámra le is ölik az a baromfikat Európa és Ázsia több országában, hogy megállítsák a járványt. Erről itt írtunk bővebben korábban.