Nem csak a magyar fogy, globálisan is meredeken csökken a termékenységi ráta

Az évszázad végére majdnem az összes országban fogyni fog a népesség, írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény. 2050-re az országok több mint háromnegyedében, a 204-ből 155-ben nem lesz elég magas a termékenységi ráta ahhoz, hogy a népességszámot fenntartsa. Ez az arány 2100-ra az országok 97 százalékára nő majd, ekkorra 198 országban billen át a mérleg nyelve. A kutatás arra figyelmeztet, hogy a gazdagabb országokban tapasztalható alacsony születésszám, illetve a szegényebb országok egyre magasabb termékenységi rátája komoly társadalmi változásokhoz vezethet majd.

A The Lancetben megjelent tanulmány azt írja: az élveszületések mintázatában is jelentős eltolódások lesznek, és az alacsony jövedelmű régiókban az élveszületések aránya a 2021-es 18 százalékról 2100-ig 35 százalékra nő majd. Így az évszázadfordulóra a bolygón születő minden második gyerek a szubszaharai Afrikában jön majd világra.

A tanulmány becslése szerint csak Szamoán, Szomáliában, Tongában, Nigerben, Csádban és Tádzsikisztánban várható 2100-ra olyan termékenységi arány, amely meghaladja az egy nőre jutó 2,1 gyereket.

A kutatók figyelmeztettek: ezeknek a változásoknak nagyon komoly társadalmi és gazdasági hatásai lesznek. „A termékenységi ráták és az élveszületések jövőbeli trendjei teljesen átalakítják a világgazdaságot és a nemzetközi erőegyensúlyt, és szükségessé teszik a társadalmak átszervezését” – mondta Natalia Bhattacharjee, az Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) kutatója az AFP-nek. „Mivel szinte minden ország lakossága fogy, a nyílt bevándorlás szükségessé válik a gazdasági növekedés fenntartásához.”

Az IHME kutatói felhívják a figyelmet, hogy az alacsony jövedelmű, magasabb termékenységi rátákkal rendelkező környezetben a fogamzásgátlókhoz való jobb hozzáférés és a nők oktatása segíthet csökkenteni a születési arányokat, míg az alacsony termékenységű, magas jövedelmű gazdaságokban a szülőket és a nyitott bevándorlást támogató politikák létfontosságúak lesznek a népességszám és a gazdaság növekedésének fenntartásához.

Az Egészségügyi Világszervezet szakértői óvatosságra intenek az előrejelzésekkel kapcsolatban: rámutattak a modell több korlátjára, különösen a fejlődő országból származó adatok hiányára. Azt mondták, hogy az adatokkal kapcsolatos kommunikációnak „nem szenzációhajhásznak, hanem árnyaltnak kell lennie”.

Arra is rámutattak, hogy a kisebb lakosságnak lehetnek előnyei, például a környezet és az élelmezés-biztonság szempontjából. De vannak hátrányai a munkaerő-kínálat, a társadalombiztosítás és a „nacionalista geopolitika” szempontjából.