Az időszakos böjtölés extrémebb verziójának köze lehet a szívbetegséges halálozáshoz

Az időszakos böjtölés 16/8-as verziója a szívbetegséges halálozás nagyobb esélyével függ össze, mint a 12/12-es vagy 8/16-os – írja a NewScientist. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez a fajta böjtölés életveszélyes lenne, inkább arra mutat rá, hogy nem teljesen vagyunk tisztában a 16/8-as verzió hosszú távú hatásaival, és nem feltétlenül segít megnyújtani az emberi életet.

Magának az időszakos böjtölésnek már van bizonyítottan pozitív élettani hatása, például segítheti a végbéldaganat megelőzését, hozzájárulhat a fogyáshoz, csökkentheti bizonyos vérzsírok szintjét és gyulladásos faktorok termelését, vagy túlsúlyos páciensek esetében javíthatják az inzulinérzékenységet.

Számos böjttípus ismert, de manapság az egyik leggyakoribb, és talán a hétköznapokban legkönnyebben kivitelezhető az úgynevezett 16/8-as időszakos böjt. Ezekben a rövidebb ideig tartó böjtökben nem feltétlenül az a lényeg, hogy mit eszik valaki, hanem az, hogy mikor. A 16/8-as böjt esetén a nap 24 órájából 16 órát éhezik az ember, és a fennmaradó 8 órában – késő délelőttől kora estig – táplálkozhat, így 16 órában a hormonális változások következtében a sejtmegújulás, vagyis az autofágia előnyösebben működhet. Ennek is léteznek különböző variációi, például a 14/10-es, vagy a 18/6-os megosztás, de van olyan típusú böjt is, amikor a hét öt napján a megszokott módon étkezünk, két napon – lehetőség szerint nem két egymást követő napokon – pedig csak minimális, 500-600 kilokalóriát fogyasztunk – mondta a szakorvos.

A sanghaji egyetem kutatói 20 ezer amerikai táplálkozási adatait nézte át. A 2003 és 2018 közötti felmérés során a résztvevők önállóan adták meg, hogy mit és mikor ettek, és ezeket a kínai kutatók vetették össze az amerikai járványügyi központ 2003-2019-es halálozási adataival. Ez alapján jutottak arra, hogy a megfigyelés utáni nyolcéves utánkövetés alapján azok, akik csak napi 8 órán belül ettek, nem éltek tovább, mint azok, az 12 vagy 16 órát adtak maguknak.

Az adatok alapján a 16 órán át böjtölők 91 százalékkal nagyobb eséllyel haltak meg szívbetegségek miatt az utánkövetéses időszakban, mint azok, akik hosszabb időn át ettek. Azok közül, akiknél már a felmérés előtt szívproblémákat diagnosztizáltak és 8-10 órát hagytak maguknak étkezésre, 66 százalékkal nagyobb eséllyel haltak bele szívbetegségbe, mint azok, akik 12-16 órát hagytak maguknak. Daganatos betegeknél azt figyelték meg, hogy ha több, mint 16 órát hagytak maguknak étkezésre, akkor kisebb eséllyel haltak meg a betegségben, mint azok, akik hosszabban böjtöltek.

Fontos kiemelni, hogy a kutatás nem állítja, hogy a böjtölés hozzájárulna a szívbetegséges elhalálozáshoz.

Emellett nagyon sok ismeretlen változó is közre játszhat az eredményben. Nem tudni, hogy a résztvevők pontosan milyen minőségű ételt ettek, csak azt, hogy mikor. Emellett az is fontos különbség lehet, hogy miért böjtöltek: a saját döntésük volt, vagy nem fértek hozzá kellő mennyiségű élelemhez? Esetleg valamilyen más egészségügyi probléma miatt korlátozódott le, hogy mikor ettek? A kutatók tovább vizsgálják a jelenséget, hogy kiderítsék, nagyobb, változatosabb mintánál milyen hosszú távú hatása van az időszakos böjtölésnek.