A mérések kezdete óta a legmelegebb tizenkét hónapos időszak jöhet idén a világ több régiójában az óceáni meleget hozó El Niño éghajlati jelenség szokatlanul erős megnyilvánulása miatt – írja a New Scientist egy új modellszámítás alapján. A Scientific Reports szaklapban megjelent tanulmány szerzőinek számítása szerint a Karib-térségben, a Bengáli-öbölben és a Dél-kínai-tengernél, illetve Alaszka és az Amazonas-medence egyes részein kell idén rekordmeleggel számolni.
„Ezek azok a helyek, ahol a szélsőségek fokozott veszélye áll fenn, és ezek a szélsőségek igazán károsak. Károsak az emberi egészségre, és növelik az erdőtüzek kockázatát. Az óceánokban pedig növelik a tengeri hőhullámok kockázatát, amelyek károsítják a tengeri ökoszisztémákat, a halakat és a korallokat” – mondta a lapnak Michael McPhaden, a tanulmány egyik szerzője, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) kutatója.
Az El Niño egy természetes éghajlati jelenség, amely azzal jár, hogy a Csendes-óceán felszínközeli vízrétegei felmelegszenek, és ezt a szokottnál melegebb víztömeget a szelek Dél-Amerika felé szállítják. Ez a nagy mennyiség meleg tengervíz pedig az éghajlatot is felmelegíti, így az érintett területeken a szárazföldi hőmérséklet is megemelkedik. Ennek a jelenségnek van egy La Niña nevű párja is, ilyenkor hideg víz áramlik az ellentétes irányba, lehűtve az óceánt és ezzel a klímát is.
Ez a két jelenség együtt tehát természetes hőmérséklet-ingadozással jár. A globális hőmérséklet azonban már eleve rekordmagasságokban jár, aminek a fő oka a fosszilis energiahordozók égetéséből származó üvegházhatású gázok nagy mennyiségű kibocsátása. Ehhez adódik hozzá az, hogy az El Niño épp zajló fázisa, amely a tavalyi év közepén indult, szokatlanul erős.
McPhaden és kollégái a számítógépes modelljükben a légszennyezés és a vulkánkitörések éghajlati hatásai mellett az El Niño hatásával is számoltak, hogy előrejelezzék, hol várható a világban rekordmagas hőmérséklet 2023 júliusa és 2024 júniusa között. A céljuk, hogy időben jelezzék, hol lehet a legnagyobb szükség arra, hogy még időben védelmi intézkedéseket vezessenek be a várható környezeti és gazdasági károk minimalizálására.
A kutatók kétféle forgatókönyvet vizsgáltak, az egyikben az El Niño mérsékelt, a másikban erős, és mostanra világos, hogy utóbbi következik be: az épp zajló El Niño várhatóan az öt legerősebb között lesz 1950 óta – mondta McPhaden. Ez alapján a modelljük szerint az átlagos globális felszíni hőmérséklet a vizsgált időszakban 1,1-1,2 Celsius-fokkal lehet magasabb az 1951-1980 közötti átlaghoz képest.
Ehhez már a New Scientist teszi hozzá, hogy a modell ezzel még alá is becsülheti a várható meleget, hiszen ez az érték átszámolva 1,4-1,5 fokkal magasabb annál az 1850-1900 közötti időszakénak az átlagánál, amelyet az iparosodás előtt sztenderdnek szoktak tartani, és amelyhez a globális felmelegedés mértékét mérni szokás. Márpedig 2023 és 2024 januárja között az átlagos globális felszíni hőmérséklet már eleve több mint 1,5 fokkal haladta meg ezt az összehasonlítási alapot, januárban pedig már 1,7 fokos volt a többlet. (A különféle globális klímamegállapodások arról szoktak szólni, hogy ezt a hőmérséklet-emelkedést mindenképpen az iparosodás előtti átlaghoz képest 2 Celsius-fok alatt kell tartani.) Ez alapján ha az El Niño még nagyobbat dob az emelkedésen, még ennél is melegebb lehet ebben az időszakban.