Spirálba taszíthatja az agyat az elhízás

A magas kalóriatartalmú, kevés tápanyagot tartalmazó, feldolgozott élelmiszerek hatással lehetnek a döntéshozatalra az agyban: gyulladást okozhatnak, és egyfajta rossz spirálba taszíthatják az embert, aminek hatására kevesebb energiája és hajlandósága lesz egészségesebb ételeket készíteni.

A holland Radboud Egyetem táplálkozási idegtudományi professzora, Esther Aarts az elhízást és ezt az agyi gyulladást „elhízási spirálnak” nevezi, amely csapdába ejti az embereket az egészségtelen táplálkozási szokásokba. A kutató arra végez kísérleteket, hogy az elhízás milyen hatással van a döntéshozatalra.

„Az általunk választott élelmiszerek hatással vannak testünkre és agyunkra” – mondta Aarts. „Ez egy elhízási spirált hoz létre, ahol az, amit eszünk, hatással lehet az immunrendszerünkre, és ez pedig hatással lehet az agyunkra.”

Aarts projektje, az OBESITY_SPIRAL öt évig 2025 októberéig tart, és abból indul ki, hogy a feltételezések szerint a gyorsételekből, például hamburgerekből, chipsekből és üdítőitalokból eredő agyi gyulladásban szenvedőknek kevesebb energiájuk van más, egészségesebb ételek elkészítésére vagy keresésére.

„Rengeteg bizonyíték van arra, hogy ha gyulladás van az agyban, az embernek nincs kedve semmihez, nem tud a minimumnál nagyobb erőfeszítéseket tenni” – mondta Aarts.

Az elhízás komoly probléma az Európai Unióban, amelyet a klinikailag elhízott vagy túlsúlyos lakosság arányát tekintve már csak az Egyesült Államok előz meg. Az Egészségügyi Világszervezet 2022-es jelentése szerint Európában a felnőttek csaknem 60 százaléka és minden harmadik gyermek szenved a túlsúlytól.

A finomlisztes, cukros, zsíros, feldolgozott gyorsételek általában kevés vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmaznak. Sok kalória, kevés tápanyag: akár egy étkezéssel be lehet vinni a napi kalóriaszükségletet, de az ember pár óra múlva megint éhes lesz.

Azok az emberek, akik nagy mennyiségben esznek ilyen ételeket, nagyobb valószínűséggel szenvednek az agyat is elérő krónikus gyulladásban a hasi zsírszövet növekedése következtében. Ez változásokhoz vezethet a dopaminfolyamatokban, ami öröm, elégedettség és motiváció érzését keltheti.

„Elhízás esetén 50 százalék az esélye annak, hogy alacsony fokú gyulladások alakulnak ki a szervezetben” – mondta Aarts. „Ez az energia 30 százalékát emészti fel, így kevesebb marad, amit más dolgokra lehet fordítani.”

Az OBESITY_SPIRAL arra koncentrál, hogy milyen összefüggések vannak az emberek étkezési szokásai, az immunrendszerre gyakorolt hatás és a döntéshozatalra gyakorolt hatás között. A kutatócsapat agyi CT-t és biológiai méréseket használ annak megfigyelésére, hogy mi történik az agyban, amikor az emberek élelmiszerrel kapcsolatos döntéseket hoznak, és milyen hatással van ez a szervezetre.

A kutató azt gyanítja, hogy az egészségtelen táplálkozásból eredő gyulladások miatt az emberek kevesebb erőfeszítést tesznek az ételválasztás során. Így például ahelyett, hogy vásárolnának és maguk készítenék el az ételt, inkább az egyszerű és gyors, több kalóriát és kevesebb tápanyagot tartalmazó megoldást választják. Ez viszont több testzsírhoz és gyulladáshoz vezet.

„Az emberek azt hiszik, hogy az elhízás az emberek lustaságából fakad. Nagyon szeretném megmutatni, hogy van biológiai ok az erőfeszítések csökkenése mögött” – mondta Aarts. „Akkor talán találunk megoldást a problémára.”

Mivel jelentősen megnöveli a krónikus betegségek, köztük a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes ráktípusok kockázatát, az elhízás jelentős költségekkel jár a társadalom egésze számára is. Aarts szerint az embereknek tisztában kell lenniük az elhízásból eredő mentális egészségügyi kockázatokkal is. Egy 2023-as jelentés szerint a jelenlegi tendenciák mellett a túlsúly és az elhízás 2035-ben több mint 3700 milliárd eurójába, azaz a világ bruttó hazai termékének közel 3 százalékába kerülhet a világgazdaságnak.