A szibériai fagyott talajból felszabaduló vírusoktól tartanak a tudósok

Jelenleg a járványfigyelés és -megelőzés leginkább a gobális délről északra terjedő kórokozókra figyel, de tudósok szerint az északi permafrosztból kiszabaduló, délre terjedő vírusokat is szemmel kéne tartani, írja a The Guardian.

„Jelenleg a világjárványokkal kapcsolatos veszélyek elemzése azokra a betegségekre összpontosít, amelyek a déli régiókban jelentkezhetnek, majd északra terjedhetnek” – mondta Jean-Michel Claverie, az Aix-Marseille Egyetem genetikusa. „Ezzel szemben kevés figyelmet szentelnek olyan járványoknak, amelyek a messzi északon bukkanhatnak fel, majd dél felé haladhatnak. Vannak ott is olyan vírusok, amelyek képesek megfertőzni az embereket, és új járványt indítani.”

Ezt az álláspontot Marion Koopmans virológus, a rotterdami Erasmus Medical Center munkatársa támogatja. „Nem tudjuk, milyen vírusok bújnak meg a permafrosztban, de úgy gondolom: fennáll a valódi kockázata annak, hogy létezik közülük olyan, amely képes járványt okozni – mondjuk ilyen lehet a gyermekbénulás vírusának egy ősi formájára. Számítanunk kell rá, hogy ilyesmi megtörténhet.”

2014-ben Claverie egy kutatócsoportot vezetett, akik élő vírusokat izoláltak Szibériában, és kimutatták, hogy azok még mindig képesek megfertőzni egysejtű organizmusokat, annak ellenére, hogy évezredek óta a fagyott talajban voltak elzárva. A tavaly közzétett további kutatások több különböző olyan vírustörzs létezését tárták fel hét különböző szibériai területről, amelyek megfertőzhetik a tenyésztett sejteket.

Az egyik vírusminta 48 500 éves volt.

Claverie azonban felhívta a figyelmet, hogy ezek a vírusok csak amőbákat tudtak megfertőzni, az emberekre nem jelentettek veszélyt. Nem zárja ki azonban, hogy más vírustörzsek az emberi sejteket is képesek megfertőzni.

A permafroszt, vagyis az örrökké fagyott talaj az északi félteke egyötödét beborítja. A tudósok felfedezik, hogy egyes rétegei több százezer évig fagyva maradtak. Ez a talajréteg hideg, sötét, oxigénhiányos – tökéletes közege a biológiai anyagok minél jobb minőségű megőrzésének. A klímaváltozás hatására azonban a permafroszt Szibériában, Kanadában, Alaszkában is olvadásnak indult. A globális felmelegedés nagyon egyenlőtlen arányban érinti az Északi-sarkvidéket: szakértők szerint a régió sokkal gyorsabban melegszik, mint a globális felmelegedés átlagos növekedési üteme.

Nemcsak a permafroszt felolvadása jelent veszélyt azonban, közvetetten a klímaváltozás egy hasonlóan problémás jelenséget is okoz. Mivel a sarki térség jégtakarója folyamatosan húzódik vissza, egyre zsúfoltabbak a kereskedelmi hajózási útvonalak is. Mindezek mellett jelentős bányászati műveleteket terveznek Szibéria területein is, amelyekhez hatalmas lyukakat fognak fúrni a mély permafrosztba olaj és ércek kitermelése érdekében.

„Ezek a műveletek hatalmas mennyiségű kórokozót szabadítanak fel. A bányászok besétálnak, és belélegezik a vírusokat. A következmények katasztrofálisak lehetnek” – mondta Claverie.

Koopmans szerint is reális a veszély. „Ha megnézzük a legnagyobb járványkitörések történetét, azt látjuk, hogy az egyik legfontosabb hajtóerő a földhasználat megváltozása volt. A Nipah-vírust gyümölcsdenevérek terjesztették, akiket az emberek elűztek a korábbi élőhelyükről. A majomhimlőt összefüggésbe hozták az afrikai urbanizáció terjedésével. Ennek leszünk a tanúi az Északi-sarkvidéken is: a földhasználat megváltozása hasonlóan veszélyes lehet, mint korábban.”

Az is könnyen lehet, hogy ezekkel a vírusokkal a jelenlegi emberi szervezet még soha nem érintkezett, ez pedig újabb aggodalomra adhat okot.

A tudósok úgy vélik, hogy a permafroszt legmélyebb szintjein olyan vírusok is megbújhatnak, amelyek akár egymillió évesek is lehetnek. Ez azt jelenti, hogy sokkal idősebbek, mint az emberi faj.